A brüsszeli országjelentés szerint – amely csak röviden foglalkozik a nyugdíjakat érintő kérdésekkel – jelentős a magyar nyugdíjkiadások költségvetési kockázata, és súlyos méltányossági problémák vannak. Az első megállapítással nem értenek egyet szakértőink, a másodikkal viszont maximálisan. Nézzük tételesen, milyen állítások szerepelnek a jelentésben, és mit mondanak ezekről a nyugdíjszakértők.
Szakértőink szerint nem a 14. havi nyugdíj a fő probléma
A költségvetési hiány 2025-ben a GDP 4,5 százalékát tette ki (szemben a tervezett 3,7 százalékkal), a bizottság előrejelzése szerint 2026-ban eléri a GDP 6,2 százalékát, 2027-ben pedig a 5,8 százalékát. Okként a személyi jövedelemadó csökkentését (a kedvezményeket és a mentességeket ide értve), az állami béremeléseket, a nagyvonalú lakástámogatásokat és a 14. havi nyugdíjat jelölték meg. De mennyire lehet ludas a nyugdíjkiadás, a 14. havi nyugdíj?
Amint Farkas András felhívta rá a figyelmet, a tervek szerint a 14. havi nyugdíj csak 2029-től lesz teljes egyhavi plusz ellátás, akkor érheti el a 600 milliárd forintos kiadási tételt. Szerinte önmagában a 14. havi nyugdíj nem jelent kezelhetetlen pluszkiadást. Karácsony Mihály szerint pedig egyáltalán nem a 14. havi nyugdíj jelenti a legnagyobb problémát, mint ahogy a média a címeiben kiemelte.
