Hiába esett az eső országszerte az elmúlt napokban, a csapadékmennyiség még mindig messze elmarad a szükségestől. A talaj fölső 5–15 centiméteres rétege ugyan szinte hazánk egész területén átnedvesedett, ez a vízmennyiség néhány nap alatt elpárolog, majd egy érkező hőhullám súlyosbítja a vízhiányt – derül ki a HungaroMet elemzéséből.
Az országos eső sem szüntette meg a szárazságot
Június első felében szinte minden nap előfordult több-kevesebb eső valahol az országban. Az összegzett csapadék néhol az 50–60 millimétert is elérte, ám nagy területen mindössze 5–15 milliméter hullot le. A mélyebb talajrétegek a legtöbb helyen így továbbra is szárazak maradtak, csak a délnyugati országrészben van kellő nedvesség. Az Alföld és a Mezőföld jelentős részén továbbra is 100–120 milliméter nedvesség hiányzik a felső egy méteres talajrétegből a telítettséghez képest.
Az érés fázisában járó kalászosokon és repcén a tavaszi csapadékhiány jelei látványosan megmutatkoznak, zöld tömegük maximális mennyisége jócskán elmaradt az átlagostól, és a növények száradása is hamarabb elkezdődött. Jelenleg is nagy területen van enyhe és közepes aszály, így alacsony termésátlagokra van kilátás.
A nyári kapás növények is sokat szenvedtek a szárazság miatt. Jelenleg főleg a középső országrészben van nagy területen enyhe, illetve közepes aszály, a növények optimális fejlődéséhez további jelentős csapadékra lenne szükség.
Ilyesmire azonban egyelőre nincs kilátás. A HungaroMet előrejelzése szerint a következő héten csak elszórtan lehet záporokra, zivatarokra számítani, 5–10 millimétert meghaladó csapadékmennyiség csak a déli területeken hullhat. Az ország nagy részén így a talaj száradására lehet számítani, az átnedvesedett fölső réteg gyorsan elveszíti nedvességtartalmát, az aszály ismét fokozódik majd. A jövő hét második felében ráadásul intenzív hőhullám érkezhet.
Aszálykrízissel küzd Magyarország
A szárazság nemcsak idén jelent problémát, Magyarország szinte teljes területén hosszú évek óta jellemző a vízhiány, ami bizonyos régiókban lassan ellehetetleníti a gazdálkodást, miközben komplett élőhelyeket és fajokat fenyeget eltűnéssel. A kialakult helyzetért csak részben okolhatjuk az éghajlatváltozást és a csökkenő csapadékmennyiséget, a megváltozott klimatikus viszonyokhoz történő alkalmazkodás hosszú évtizedes elmaradása csakugyan probléma.
Bár sokáig élt a köztudatban az mítosz, mely szerint Magyarország víznagyhatalom, mára világosan látszik, hogy ennek épp az ellenkezője igaz. A Homokhátság lassan félsivataggá változik, a Tisza vízszintje történelmi mélypontokat ér el, a szakértők pedig hiába kongatják hosszú évek óta a vészharangot, a vízhiány enyhítését célzó érdemi intézkedések nem történnek. A megoldás persze nem egyszerű: különböző ágazatok szoros együttműködésére lenne szükség, hiszen a vízpótlás önmagában kevés a helyzet javításához.
Lapunk rendszeresen foglalkozik a hazai vazgazdálkodás kérdéseivel, korábbi cikkeink a témában alább elérhetők:
-
- Eltűnnek Magyarország ívóvízkészletei, így menthetnénk meg magunkat a kiszáradástól
- „Ami most zajlik az országban az katasztrófa. Sírni tudnék” – szakértők sürgetik a vízhiány elleni összefogást
- Csatornával kötnék össze a Dunát és a Tiszát, de jó ötlet ez?
- Vízhiányossá vált Magyarország – csak Budapestről évente 100 millió köbméter tűnik el
- Elmaradt a Tisza áradása, és ez rossz hír az Alföldnek
