Az új kormány megcélozta az euró mihamarabbi bevezetését, ám ennek két komoly akadálya van: a magas államháztartási hiány és a magas inflációra hajlamos magyar gazdaság – idézi a lap Németh Dávidot, a K&H Bank vezető elemzőjét, aki cég friss prognózisát bemutató sajtótájékoztatóján..
Ehhez viszont szigorú monetáris politikát kell vinni, és nem mellesleg az elmúlt években rendszeressé vált évi 8–10 százalékos átlagos béremelkedések sem lesznek tarthatóak a jelenlegi alacsony termelékenység-növekedés mellett. Idén márciusban a nettó átlagkereset 11,3 százalékkal nőtt, ami 9 százalékos reálbér-növekedést jelent, az utóbbi a gyorsuló inflációval együtt is még az év végén is 6–6,5 százalék lesz.
A K&H prognózisa szerint az éves infláció 2026-ban 3 százalék körül alakulhat, (esetleg 2,8 százalékig is levihető), év végére és jövőre azonban a pénzromlás üteme újra 4 százalék feletti lesz. Természetesen a pontos értékeket majd az is meghatározza, hogy mikor vezetik ki az árrésstopokat, illetve a védett árat.
A másik komoly gond az államháztartás magas hiánya: a maastrichti követelmények szerint ezt tartósan a GDP 3 százaléka alá kell vinni, ezzel szemben a Tisza-kormány arról beszél, hogy elődjétől idénre 6,8–7 százalékos deficitet örökölt.
Németh Dávid szerint ebből a szempontból fontos határkő lesz a 2026-os pótköltségvetés, amit a kormány a tervek szerint augusztus végén nyújt be a parlamentnek, illetve az őszi, 2027-es költségvetési terv, pontosabban az ahhoz tartozó középtávú makrogazdasági pálya. Ha ez reális lesz és támogatja az euróbevezetést, akkor a hitelminősítők ősszel levehetik a magyar adósságbesorolásról a leminősítést valószínűsítő negatív kilátásokat. Németh Dávid szerint ezzel együtt rendkívül fegyelmezett költségvetési politikára lesz szükség a következő években ahhoz, hogy 2030-ra teljesíthetőek legyenek az euróbevezetés feltételei.
A szakértő rámutatott arra is, hogy
