Az előző kormány 2010 óta kiemelt feladataként kezelte a Magyarországi családok, köztük kifejezetten a többgyerekes családok, helyzetét. Ez egyben egy paradigmaváltást is hozott, egy gyerekvállalást ösztönző, a demográfiai célokat megvalósítani kívánó szakpolitikára álltak át, melyben a család mellett a munka szerepét hangsúlyozták. Ebből következett a családtámogatás szerkezetének megváltozása. Az alanyi jogon járó támogatások helyett minél inkább az adóvisszatérítések és -jóváírások váltak a családok fő támogatásának eszközévé, ezzel a munkavégzést a támogatás előfeltételévé téve.
A következő ábrán a családok reáljövedelmének alakulása látható, 2010 és 2024 között.
A KSH adatai alapján 2010 óta a családok jövedelme inflációval kiigazítva is jelentős növekedést mutatott. Azonban, mivel a családosok támogatási rendszere egyre jobban a több gyerekeseket támogatta – például a családi adókedvezmény, négy vagy több gyermekes anyák adómentessége, gyet, ellátások együtt folyósíthatósága, kétgyermekesek adókedvezményének megduplázása – így a kettő, illetve a három vagy több gyermekes családok reáljövedelme mutatta a legnagyobb növekedést: előbbi 108, utóbbi 68 százalékkal emelkedett 2010-hez képest.
Ebben a lemaradásban a támogatások – például adókedvezmények, kedvezményes vagy vissza nem térítendő támogatások – nagycsaládos fókusza is szerepet játszott. Az egy gyermekre számított támogatás ugyanis nagyobb volt a többgyermekes családok számára – ezzel akarták ösztönözni a gyerekvállalást –, miközben az egy gyermekre számított családi költségek több gyermeknél csökkennek.
Mindeközben a nem biztosítási jogviszonyonhoz (munkához) kötött családi pótlék és gyes fokozatosan veszített értékéből (2008 óta nem emelkedett e két juttatás összege). Míg a családi pótlék 2010-ben az egy főre számított jövedelem 17–20 százalékát tette ki – a gyermekek számától függően, 2024-ben már csak 6–8% volt ez az érték. Ehhez hasonlóan a gyes értéke is csökkent: az egy főre számított juttatás 37 százalékról egy gyerekesek esetében 17 százalékra csökkent.
Emellett a GKI szerint fontos megjegyezni, hogy az adóvisszatérítésre alapozott támogatás nominális értéke a jövedelemmel emelkedik, tehát a kedvezményplafon alatt a magasabb keresetű munkavállaló több kedvezményt kap, mint egy alacsonyabb keresetű társa, miközben utóbbinak jelentene nagyobb segítséget a magasabb összeg.
Átlagos életszínvonal kontra családok nettó jövedelme
Az átlagos életszínvonalhoz szükséges nettó jövedelemhez hasonlítva az adatok vegyes képet mutatnak. Mint a lentebbi ábrán (családok nettó jövedelme az átlagos életszínvonalhoz szükségesnek tartott nettó jövedelem százalékában, 2010–2024-ben) látható,
- 2010-ben a családok átlagos jövedelmi adatai még rendre alulmúlták azt, amennyit az átlagos életszínvonalhoz szükségesnek tartottak.
- Kifejezetten a nagycsaládosok voltak kedvezőtlen helyzetben, az átlagos életszínvonalhoz szükséges jövedelemnek csak 70 százalékán álltak, míg
- a többi család számára 80% körül alakult a mutató.
Ezek a mutatók jelentősen javultak azóta, ráadásul infláció feletti mértékben, tehát a háztartások valóban életszínvonalbeli emelkedést érzékeltek.
Azonban, a támogatási rendszer megkülönböztetése és a családméret, a munkavállalási képesség miatt eltérő pályán mozognak a különböző méretű családok. A két-, illetve három- vagy többgyerekesek helyzete jelentősen javult: 7 és 10 százalékkal magasabb a nettó jövedelmük átlagosan, mint amennyi az átlagos életszínvonalhoz szükségesnek tartanak. Ez direkt következménye az előző kormányzat születésösztönző politikájának, ami a többgyerekesekre nagyobb hangsúlyt fordított. Ezzel szemben, a kedvezményekben csak limitáltan részesülő gyermeknélküli és egygyermekes családok továbbra is az átlagos életszínvonal alatti nettó jövedelemmel rendelkeznek.
(A GKI ennél az adatsornál megjegyezte, hogy az átlagos életszínvonalhoz szükségesnek tartott nettó jövedelem a KSH felmérésében háztartások megkérdezésével áll elő. Ebből kifolyólag ez személyes vélemények átlaga, azonban ki van téve kognitív torzításoknak. Minden családméretnek egyéni értéke van, forint/fő/év-ben meghatározva.)
Az új kormány eddigi bejelentései alapján az alanyi jogon járó gyest, illetve a családi pótlékot is megduplázná, mely körülbelül a befagyasztásuk óta kumulálódott infláció mértékével emelné a mindkét juttatást (2008 óta változatlan az értékük). Emellett, számos egyéb, kisebb jutattást is kapnának a családosok, mint például „kelengye” (50 ezer forint értékű babaváró támogatás), iskolakezdési támogatás rászorulóknak, és az egygyermekes és egyedülálló szülők támogatásának növelése – ami a megelőző 16 évben kifejezetten kimaradt. Ezek a tervezett támogatások – az adókedvezményekkel és a jelentős önrészt igénylő kedvezményes hitelekkel ellentétben (amelyek egyébként sem csökkentették az életszínvonalhoz szükséges jövedelmet) – arányaiban nagyobb támogatást nyújtanának a GKI szerint a legjobban rászorultak számára.
Írtunk arról, is, hogy a kormány szülésösztönző intézkedései ellenére a születések száma rendre egyre alacsonyabb lett.
1949 óta egyszer sem született olyan kevés gyerek Magyarországon, mint 2025-ben
Három éve nem volt ilyen: nőtt a születésszám Magyarországon
Az ösztönzés pedig nem kevés pénzbe került.
Százmilliárdokba kerül a családi kedvezmény duplázása és az anyák szja-mentessége
