A KSH jelentése alapján májusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az előző évi azonos havi értékeket (áprilisban még 2,1 százalék volt az éves átlagos pénzromlás), havi sznten pedig, azaz áprilishoz képest pedig átlagosan nem változtak az árak.
Inflűácó éves szinten, tavaly májushoz képest
Az átlagos 1,8 százalékos infláción belül az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 2,1%-kal csökkent), ezen belül mint a KSH kiemelte,
- az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2,
- a büféáruké 7,0,
- a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2,
- a cukorka, mézé 5,8,
- az éttermi étkezésé 5,7
- és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt.
Az élelmiszer termékcsoporton belül átlag feletti, egyes termékeknél jelentős csökkenések is voltak, a jelentés ezek között említi, hogy
- a húskonzerv ára 29,5,
- a vaj, vajkrémé 11,1,
- a sertéshúsé 10,1,
- a sajté 9,4,
- a száraztésztáé 7,2,
- a tejé 6,3,
- a burgonyáé 2,6 százalékkal mérséklődött.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal.
A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A KSH azt írta még, hogy a háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet.
A tartós fogyasztási cikkek ára 2,4 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal kerültek többe.
A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
A maginfláció éves szinten 2 százalékos volt, a nyugdíjas infláció pedig 1,5 százalékos.
1 hónap alatt, 2026. áprilishoz viszonyítva nem változtak az árak
A nullás átlagon belül az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal csökkent (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal), ezen belül a burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal kevesebbe kerültek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került. A háztartási energia ára a statisztika alapján 0,8 százalékkal csökkent, ezen belül a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. (Hogy változatlan lakossági energiaárak mellett miért mutat ki a statisztika árváltozást, arról a tájékoztatóban lehet olvasni.). A szeszes italok, dohányáruk ára 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal kerültek többe. A havi maginfláció nulla volt, a nyugdíjas infláció pedig -0,1 százalék.
Elemző: nagy meglepetést hozott a májusi inflációs adat
Az Erste vezető makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya a friss inflációs adat kapcsán azt írta, meglepetés volt az adat, mert a várt enyhe növekedéssel szemben havi szinten stagnáltak az árak az év ötödik hónapjában, és az éves infláció is lassult.
Az adat nagy meglepetés, hiszen az előrejelzések inkább az infláció kisebb gyorsulását várták, 2,2 százalékra.
Mivel alacsony maradt a maginfláció is, az adat szerinte gyakorlatilag zöld lámpát jelenthet az MNB-nek a kamatcsökkentéshez a következő ülésén.
Az elemző kiemelte, a pozitív meglepetés lényegében az élelmiszerárak felől érkezett, melyek havi szinten 0,3 százalékkal csökkentek, szemben a várt kisebb emelkedéssel. Azonban a többi nagy fogyasztási főcsoportban sem látszik különösebb átárazási hajlandóság. Kedvező, hogy az iparcikkek inflációját úgy tűnik, tényleg jelentősen fékezi az erős forint, illetve a szolgáltatások esetében sem mutatkozott nagyobb áremelési hajlandóság.
A nagy kép összességében változatlan: mindaddig amíg a meglehetősen széles körű (járműüzemanyag, bizonyos élelmiszerek, illetve szolgáltatások) adminisztratív árkorlátozások élnek, nem nagyon van rövid távú inflációs nyomás. Bár az iráni háború nyomán emelkedtek az energia- és a nyersanyagárak, ennek hatásai lényegében továbbra sem érződnek a magyar fogyasztói árakban. A kérdés, hogy ez mikor fog változni. Mindenesetre továbbra is kiemelt figyelemmel érdemes követni a gazdasági szereplők inflációs várakozásait. A vállalatok várakozásai ugyanis az elmúlt időszakban – nagy valószínűséggel az iráni válság miatt – már emelkedtek, ami később erősebb átárazási hajlandóságot hozhat. Amennyiben viszont a forint árfolyama a mostani szinteken stabil marad, az csökkentheti szerinte a zömmel az élelmiszerek és az energiaárak felől mutatkozó felfelé mutató kockázatokat.
Úgy véli, de a gyorsulás mértéke úgy tűnik, kisebb lesz a korábban gondoltnál. Az első öt hónap rendkívül alacsony inflációja nyomán az idei éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésünket 2,8 százalékra csökkentettük.
