Parlament: Magyart Rákosihoz hasonlították, Toroczkai vezetheti a végrehajtói maffia ügyeit vizsgáló bizottságot

Mikor állítják vissza a katát eredeti formájában? Erről érdeklődött a pénzügyminisztertől Apáti István, aki szerint ez a Mi Hazánk egyik régi programpontja.

Kármán András rövid válasza az volt, hogy a kormány tervei szerint 2027-től visszaállítják a katázás lehetőségét, mert erre a mikrovállalkozásoknak szüksége van.

Nem a korábbi rendszert akarják visszaállítani, hanem kibővítve akarják visszahozni úgy, hogy azt ne lehessen kijátszani, nem akarják azt, hogy a nagyvállalatok ezt kihasználva katázva foglalkoztassák a munkavállalóikat.

Gyopáros Alpár kérdezi Lőrincz Viktóriát arról, hogy támogatja-e azt a javaslatot, amely korlátozná a polgármesterek újraválaszthatóságát.

A miniszter válaszában kifejtette, olyan önkormányzati rendszert akarnak, ahol a polgármester valódi vezetője a saját településének, és a települések nincsenek kiszolgálva a szimpátia alapú pénzosztásnak.

A kormány célja az, hogy az önkormányzatok újra erős, kiszámítható partnerei legyenek az államnak, átláthatóvá tesszük a finanszírozást. A polgármesterek javadalmazásáról is ebben a szemléletben fogunk majd beszélni. Új partnerségi viszonyt szeretnénk kialakítani, nem gyengíteni akarjuk az önkormányzatokat, hanem visszaadni azokat az eszközöket, amiket az előző kormány elvett tőlük

– mondta.

Lőrincz nem válaszolt konkrétan a kérdésére, majd miután Gyopáros ezzel szembesítette, a tárcavezető kitért arra,

senki nem nyilatkozott a kormány részéről azzal kapcsolatban, hogy korlátoznák az újraválaszthatóságukat.

Kifejtette: a polgármestereket egyeztetésre fogják hívni.

Szabadi István mi hazánkos képviselő Vitézy Dávidot interpellálta a Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatban. Azt kérdezte, hogy elszámoltatják-e a „tragikomikus” megvalósítás felelőseit, illetve afelől is érdeklődött, hogy mikor indulhat el azon a személyforgalom.

A beruházási és közlekedési miniszter sok mindenben egyetért a képviselővel a vasútvonalat érintő kritikái terén. Szerinte Budapest és Belgrád összekötését jó eséllyel nem a megfelelő nyomvonalon sikerült megvalósítani: ésszerűbb nyomvonalon, belföldi utasszállítási célokat is figyelembe véve lehetett volna megépíteni. A kínai és a magyar kormányok közös döntése volt, hogy ez ne így történjen. Mint mondta, felvethető kérdés, mi került közel 1000 milliárd forintba a vasútvonalon. A tárcája ezt a beruházást is átvilágítja. Vitézy elöljáróban azt mondta, hogy

sikerült egy olyan szerződéses rendszert létrehozni az építkezéshez, amelyben Mészáros Lőrinc cégei amerikai dollárban végezték magyar munkaerővel a munkát, így a forint gyengülése nettó profitként jelent meg nála. Ez hozzájárult ahhoz, hogy ennyire megdrágult a beruházás.

Vitézy ígéretet tett arra, hogy Kapitány Istvánnal kezdeményezni fogják Kínánál, hogy engedjék meg nekik, hogy nyilvánosságra hozzák a beruházás dokumentumait. Hozzátette, a projekt készültsége 90 százalék fölött áll, és feladatuk, hogy a magyar utasok is használhassák a vonalat.

Szabadi István megelőlegezett bizalomból elfogadta a választ.

A KDNP-s Hargitai János a mohácsi csata 500. évfordulójának emlékévéről, az azzal kapcsolatos projektek megtartásáról kérdezett (a politikus ezért kormánybiztosként felelt).

Tarr Zoltán azzal válaszolt, Hargitaiéknak ez a megemlékezés alapvetően térkő-, parkolóház- és hídépítést, illetve útfejlesztést jelent Baranyában. A kultúráért is felelős miniszter azt mondta, a Fidesz és a KDNP baráti cégeknek osztotta szét az emlékévre szánt 22 milliárd forintot.

A Tisza célja a közös megemlékezés, nem pedig a megosztottság növelése. Tarr szerint a mohácsi csatáról szóló megemlékezés értékes az ország számára.

A miniszter elmondta, a már folyó beruházások áttekintése és lehetőség szerinti befejezése mellett a beruházási összegek töredékéből fognak megvalósítani egy programot Moháccsal és a megrázkódtatásokból való felállással kapcsolatban, amelyet megérdemel a nemzet.

Hargitai János nagyon sajnálatosnak tartja a Tarr által elmondottakat, így nem tudja elfogadni a választ. A parlament viszont elfogadta.

Novák Előd interpellációt nyújtott be azzal kapcsolatban, hogy a Tisza támogatja-e a budapesti olimpia megrendezését. A Mi Hazánk ugyanis javasolja ezt. Novák szerint hosszú távon nyereséges lenne az olimpia és paralimpia rendezése, amibe az ellenzéket is be kellene vonni, a korrupciót visszaszorítva. Hozzátette, hogy a szükséges létesítmények nagy része már megépült, így „hiba lenne nem kihasználni” azokat. Azt is mondta, hogy a világ egyik legsikeresebb sportnemzete vagyunk, ezért megérdemeljük az ötkarikás játékokat. A kutatások szerint a nyári olimpiáknak katalizátor szerepe lehet az érintett országok gazdaságára. Felhozta azt is, hogy Karácsony Gergely is támogathatja a rendezést.

Pósfai Gábor belügyminiszter azt válaszolta, hogy egy olimpia olyan ügy, ami túlmutat kormányzati ciklusokon és a napi politikai vitákon, és egyebek mellett arról is szól, hogy egy közösség mit gondol magáról. Ezután felidézett számos magyar olimpiai sikertörténetet, amelyek összekovácsolják a magyar embereket. „Vannak pillanatok, amikor a térképen aprónak tűnő Magyarország nagyobbnak látszik saját méreténél, mert a tehetség, a szorgalom a kitartás és az összefogás többet számít a lakosságszámnál, vagy a gazdasági erőnél.” – fogalmazott.

Szerinte az olimpia különleges helyet foglal el a magyar nemzeti képzeletben. Ezért Pósfai elmondása szerint számára és a Tisza számára soha nem az volt a kérdés, hogy az ország képes-e olimpiát rendezni, mert a nemzet bármit képes megrendezni. Erre példa a szombati Bl-döntő is. A miniszter megköszönte mindenki munkáját, aki utóbbin dolgozott.

Pósfai szerint a valódi kérdés az, mikor jön el az a pillanat, amikor az olimpia megrendezése mögött ott áll az egész nemzet. Mint mondta, az Orbán-kormány azt hitte, szervez magának egy olimpiát, de csak a nemzet képes erre, ezért buktak el.

A miniszter azt mondta:

az első feladatuk az ország rendbetétele, ezután pedig az olimpia mögötti nemzeti egység megteremtése.

Ugyanis a magyar emberek akkor tudnak támogatni egy ilyen projektet, ha azt érzik, az ország jó irányba halad, a közszolgáltatások működnek a vállalkozások fejlődnek, és könnyebb lakáshoz jutni.

Novák Előd rendhagyó módon elfogadta Pósfai Gábor válaszát, de majd számon is fogja kérni azért. Az ellenzéki képviselőt a Tisza frakciója is megtapsolta.

Máthé Zsuzsa KDNP-s képviselő arról kérdezte Hegedűs Zsoltot, hogy mi az álláspontja a szívhangrendeletről. Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, az egy politikai döntés, de az ügy társadalmi és erkölcsi szempontból is fontos.

A rendeletre szívtelen szívhangrendeletként hivatkozott, amit Rétvári Bence nyomására fogadtak el.

Szintén Hegedűstől kérdezett Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője. A Covid-károsultakról érdeklődött, és azt javasolta a Tiszának, ne kövessék az oltásterrorban élen járó Fidesz-kormányt.

A tárcavezető úgy felelt, kivizsgálják a járványkezelés hibáit, konkrétan említette a Sinofarm-vakcinák beszerzését és gyorsított engedélyezését vagy a lélegeztetőgépek vásárlását. Szerinte ugyanakkor az oltásokba vetett bizalmat pedig meg kell erősíteni. Kiemelte, nincs teljesen kockázatmentes gyógyszer vagy vakcina, mellékhatások előfordulhatnak. A kártalanításokra viszont most is van lehetőség a hatályos törvények alapján.

A fideszes Radics Béla kezdte az interpellációk sorát, és a szexuális nevelésről kérdezte az oktatási és gyermekügyi minisztert. A politikus úgy értékelte, a Tisza szerint nem joga a szülőknek, hogyan nevelik a gyerekeiket ilyen téren, ezért arról kérdezte Lannert Juditot, hogy a szülők hozzájárulása nélkül kapnak-e az iskolán belül szexuális nevelést a gyerekek.

Kapronczai Balázs, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy felelt, a Tisza-kormány nem készül ideológiai programot bevezetni az iskolákba, és inkább a Fidesztől kellene félteni a gyerekeket. Kijelentette: a kormány semmilyen döntést nem hozott arra vonatkozóan, hogy ellenőrizetlen hátterű szervezetek mehessenek az iskolákba, vagy hogy a szülők érdekeit, jogait sértenék.

Radics úgy felelt: abszolút filmszínház, amit a Tisza-kormány művel.

Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló a felszólalását ukránul kezdte, majd magyarra váltott. Grexa eredményes munkát kívánt minden képviselőnek a nemzet egésze és az országban élő őshonos kisebbségek érdekében. Azt kívánta, hogy a képviselők eredményesen szolgálják az ország nemzetközi megítélését is, és járuljon hozzá munkájuk a környező országokkal, köztük az Ukrajnával ápolt kapcsolatok kölcsönös erősödéséhez.

A szószóló ezután emlékeztette a képviselőket a pusztításra, amelyet Oroszország támadásai okoznak Ukrajnában. Arra kérte a parlamentet, hogy a hazai ukrán nemzetiség és az országba érkezett menekültek érdekében is segítésék az orosz agressziótól szenvedő ukrán népet.

A Tisza frakcióvezetője, Bujdosó Andrea napirend előtti felszólalásában azt mondta: jegyezzék meg, hogy a felhatalmazást nem kormányváltásra, hanem rendszerváltásra kapták.

Bujdosó szemléltetve, hogy szerintük nem valós kérdésekről folyik a vita, azt kérdezte: ki az, aki az elmúlt hétben szemtől szemben beszélt a választókkal a problémáikról. Válaszként a Fidesz padsoraiban is felemelték a kezüket a képviselők, de nem mindenki. Bujdosó örül, ha ez tényleg így történt. Ezután arról beszélt, milyen hétköznapi problémákkal találkozott a választókkal beszélve.

Ismét Magyar Péter válaszolt: elmondta, hogy sok minden máshogy működne a parlamentben, ha a telefonozást kitiltanák, erre a fideszes Takács Pétert hozta fel példaként. Ezért a Tisza kezdeményezni fogja, hogy a képviselők ne telefonozhassanak ülés közben. Arra kéri a képviselőtársait, hogy tiszteljék meg egymást és a választókat is azzal, hogy valós kérdéseket tesznek fel.

A hétfői ülés napirendjén szerepel az országgyűlési törvény módosítása, miután 198 igen és 1 tartózkodás mellett megszavazták a házszabálytól való eltérést az országgyűlési képviselők.

A Tisza az országgyűlési képviselői tiszteletdíjak, juttatások, támogatás, valamint az országgyűlési képviselőcsoportoknak járó költségvetési források jelentős csökkentését javasolja.

Ennek alapján a képviselők tiszteletdíja 40 százalékkal csökkenhet.

Erről június 8-án szavazhat majd így az Országgyűlés.

Magyar Bókának a válaszában azt mondta, kezdi kapiskálni, miért nem haladt előre az ország, ugyanis ha megválaszolnak valamit a Tisztelt Házban, utána a felszólalásában ugyanazt elmondja valaki más, hogy kirakhassák Facebookra.

A miniszterelnök azt mondta, hogy a Fidesz szisztematikusan leépítette a jogállamot, most pedig már féltik.

Magyar azt kérte a Fidesztől, hogy jelentkezzenek inkább érdemi javaslatokkal, ami érinti a magyar embereket, és ne ugyanazt ismételgessék, hogy aztán videót rakhassanak ki belőle a Facebookra.

A fideszes Bóka János napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy az országban szervezett gyűlöletkampány zajlik a miniszterelnök vezetésével, Magyar ennek részeként járt ma reggel a köztársasági elnök hivatalában. Bóka úgy látja, hogy a miniszterelnök ezzel előzékenyebb, mint Rákosi Mátyás volt, aki berendelte Tildy Zoltán államelnököt, amikor le akarta váltani. Rákosi viszont nem sietett ezzel annyira, mint most Magyar. A fideszes képviselő szerint Magyarék parlamentáris diktatúrát építenek.

Bóka szerint mindegy, hogyan fog kinézni a javaslat, amivel leváltanák Sulyok Tamást, az mindenképpen személyre szabott jogalkotás lesz.

Magyar Péter azt válaszolta Juhásznak: velük szemben ő nem szokott színházat játszani. Sokadszorra elismételte: semmilyen paktumot nem kötöttek, és semmilyen politikai vagy jogi garanciában nem egyeztek meg az uniós forrásokért cserébe. Von der Leyen pedig nem kérdezett tőle semmit a tájékoztatón, hanem válaszolt egy kettejüknek feltett újságírói kérdésre, tette hozzá. Megláthatja majd, hogy nem lesz sem a gender témája, sem a migrációs paktum a forrásokhoz szükséges reformjavaslatok szövegében – válaszolta Magyar.

A miniszterelnök megjegyezte, hogy a Fidesz nem csak aranybudit készített az MNB-ben: egyebek mellett a brüsszeli Friends of Hungary épületére 10 milliárdot költöttek közpénzből, jóval a piaci ár felett vásárolták, és évi 500 millió forintos fenntartási költségekkel jár. A belga királyi palota melletti épületet a Patrióta nevű egyesületük eseményeire használták. Emellett Orbánék itt döntöttek arról, hogyan fognak beavatkozni más európai országok belpolitikájába, például a spanyol szélsőjobboldali Vox párt támogatásával. Ezt a politikai színházat, ahol a volt miniszterelnöknek saját luxusapartmanja volt, fel fogják fedni az emberek előtt – mondta Magyar.

Juhász Hajnalka a KDNP részéről azt mondta, a három ellenzéki frakció nem összebeszél a migrációs paktum ügyében, hanem csak mind a három párt komolyan veszi azt. Erre nemmel szavaztak. Megjegyezte, hogy „pontosan tudják”, más EU-s országokban „milyen komoly terrortámadások” történnek.

Juhász szerint Magyar nem válaszolt Von der Leyennek a kamerák előtt a migrációs paktummal kapcsolatban. Ezért kérdésesnek tartja, hogy a bizottság mit vár el az uniós pénzekért cserébe. Megjegyezte, hogy a pénzek még nem érkeztek meg. Azt üzente Magyarnak, hogy ugye nem akarja elhitetni, hogy a gender és a paktum vonatkozásában nem kell megfizetnünk a források utalását.

Gulyás Gergely azt tette hozzá, hogy mindent megtett a rendelkezésre álló néhány hónapban, hogy az ország ellen ne induljon hetes cikkelyes eljárás az EU-ban. Ahogy Magyar is ezen dolgozott akkor diplomataként, mondta.

Magyar válaszolt a kormány részéről: nem kérdezte meg Von der Leyent a vakcianaügyéről, de ha Toroczkait ennyire érdekli, legközelebb akár meg is teheti ezt. A miniszterelnököt jobban érdekli, hogy ebben a házban hány bűnöző van, és a magyar emberek pénze hova tűnt.

A polgármesterek fizetéséről azt mondta, egyeztetni fognak az ügyben, polgármesteri szövetségek és városvezetők is megkeresték őket, szerinte eléggé széttartó álláspontokkal.

A Diákhitel Központtal kapcsolatban azt válaszolta, ő nem lógatta a lábát a pozícióban, erről megkérdezhetik a volt kollégáit is. Hozzátette, hogy az irányítása alatt működött a legjobban az intézmény, ezért sokat talpalt többek között Gulyás Gergelynél is.

Magyar a vizsgálóbizottságokkal kapcsolatban azt mondta Toroczkainak, hogy lássa a nagyvonalúságát: ő, a Mi Hazánk vezetője fogja vezetni a végrehajtással kapcsolatos bizottságot. Viszont ezért cserébe azt kéri, hogy valóban vizsgálják is ki a vizsgálóbizottságok működését. A miniszterelnök elismerte, hogy az ellenzéki párt végzett munkát a témában. Hozzátette, a végrehajtói maffia ügyében a volt felesége, Varga Judit nem volt érintett, Völner Pál igen – az utóbbi főnökét kell megtalálni.

Folytatódtak a napirend előtti felszólalások, Toroczkai László következett: Magyar személyeskedésére és hazugságaira kívánt válaszolni. Számonkérte, hogy a miniszterelnök nem beszélt arról, hogy Ursula von der Leyen korrupciós ügye hol tart az EU Ügyészségén. Szerinte Magyar nemhogy az évekkel ezelőtti, hanem a múlt heti szavait sem tudja vállalni.

Toroczkai azt reagálta Magyar azon felvetésére, hogy a három ellenzéki frakciót összevonhatnák: a miniszterelnök nem azt akarja, hogy egy ellenzéki frakció legyen, hanem hogy egy sem, vagy maximum azt, hogy a Momentumból kreáljanak egyet.

Toroczkai azt vetette Magyar szemére, hogy a Diákhitel Központ és egyéb intézmények élén gigantikus fizetéseket kapott a láblógatásért, ezért próbáljon meg önazonos maradni a 45 perces felszólalásaiban.

A Mi Hazánk támogatja a vizsgálóbizottságok felállítását, viszont azt kérték, hogy legalább az egyiket hadd vezessék, de a Tisza ezt lesöpörte. A frakcióvezető szerint ez rendkívül diktatórikus, mert ez egy paritásos alapon működő bizottság. Toroczkai azt mondta, hogy ő már 10 éve küzd a végrehajtói maffia ellen, miközben Magyar felesége állt az igazságügyi struktúra élén.

Rátért Gulyás Gergelyre, aki szerinte kezdene visszatérni a valósághoz, de vissza is vonta ezt a kijelentését Magyar, nehogy kirúgják a Fidesz frakciójából.

A költségvetés helyzetéről azt mondta,

kinyitjuk a szekrényeket, és ránk omlik egy csontváz, néha egy temető. Találkozni fognak Önök a felelősségre vonással, ez kőkemény jogi felelősség. Mindenki egyetért abban, hogy nagyon-nagyon rossz helyzetben adták át az országot.

Hozzátette, március végére az éves költségvetési hiány 91 százalékát sikerült elérni.

Pócs János lehetne a jász Great Gatsby a jegybank épületében, ahol az aranyszínű lift az 1920-as évek New Yorkjára emlékeztet.

Gulyás azt kérdezte tőle, hogy az uniós pénzekért cserébe mit adtak fel. Magyar azt válaszolta:

Ismer Ön engem. Szoktam én feladni bármit, úgy ismer engem?

Viccesnek tartja, amikor a Fidesztől kapnak jogállami kioktatást, de be tudnak nyújtani módosító javaslatokat, meg is hallgatják őket.

Sulyok Tamásnak belefért a poloskázás, mert azok a gondolatok a választási kampányban hangzottak el, mire Magyar Péter felvilágosította a találkozójukon, hogy ez 2025. március 15-én történt, ami Sulyok szerint már tekinthető a kampány részének.

A ruandai mészárlás előtt három héttel hasonló hangok hangzottak el a rádióban. Rétvári úr, Önnek elfogadható, hogy egy miniszterelnök eltaposandó rovarnak nevezi a honfitársait?

– tette fel a kérdést Magyar.

Megkérdezte a köztársasági elnököt, hogy utólag elfogadhatónak tartja-e, hogy nem szólalt meg akkor, amikor kiderült, hogy titkos jelentésben tárgyalták azt, hogy több mint háromezer kiskorú gyermeket tettek pedofil rémek tönkre. Sulyok Tamás azt mondta, neki ez nem feladata, nem hatalmazza fel az Alaptörvény erre. Nem az a kérdés Magyar szerint, hogy kinek mi a politikai felelőssége az ügyben, hanem az, hogy nem állt a megfenyegetett magyar emberek mellé.

Rétvári Bencéhez fordulva arról beszélt, a Fidesz volt kormányon, amikor a migrációs paktumot elfogadták az EU-ban.

A Tisza már 73 százalékot kapna, ha ma lennének a választások, a Fidesz pedig napról napra kevesebbet, mert a saját szavazóik is most szembesülnek azzal, hogy állandóan hazudnak. A migrációs paktumról is hazudtak, mert az Orbán-kormány tudta volna ezt megakadályozni.

Az szerinte nem működik, hogy egy ország vezetője kimegy Brüsszelbe, és ráönti az EU-s vezetőre a forró vizet. Dánia sokkal szigorúbb migrációs politikát visz, mint Magyarország, mert tárgyalóképes, vannak jó jogászaik, és megkapják az uniós forrásokat.

Tudja, mi a különbség a dán miniszterelnök és az Ön bukott főnöke között, Rétvári úr? Hogy a dán miniszterelnök nem lopja el az emberek pénzét

– jelezte a miniszterelnök.

A magyar emberek rendszerváltásra adtak felhatalmazást Magyar szerint. Ellentétben a Fidesszel, a Tiszának ott van a 240 oldalas vállalása. Nem alkotmányoztak anélkül, hogy bárkit megkérdeztek volna. Benne van a programjukban is minden, teljesen világosak a vállalásaik, mondta.

Mi nem megyünk bele paktumokba, amit Önök a DK-val és a többi ellenzéki párttal kötöttek. Miért szavazták meg a képviselők fizetésemelését? A Mi Hazánk nem szavazta meg, csak felvette

– magyarázta, amit nevetés kísért a tiszás képviselők részéről a teremben.

Magyar Péter viszonválaszában arról beszélt, ő sem volt abban teljesen biztos, hogy mind a 16,4 milliárd eurót fel fogják oldani a brüsszeli tárgyalások után, amit történelmi sikernek nevezett.

Toroczkai László azt mondta, támogatják a korrupció elleni harcot. De támogatja-e a Mi Hazánk az Európai Ügyészséghez való csatlakozást? Ha nem, akkor miért nem, kérdezte Magyar.

Érdemes lenne megmagyarázni a saját szavazóiknak, hogy szuverenitásról beszélnek, de 2004-ben nagyon nagy mértékben ruházta át a kormány a jogait az Európai Uniónak

– mondta.

Mint kiderült, a Mi Hazánk az Európai Ügyészséghez való csatlakozást nem támogatja.

„Az álmoskönyvek szerint nem jó, ha a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk frakciói ugyanazt mondják, mert egyelőre még külön frakcióban vannak” – mondta Magyar.

A miniszterelnök közölte, a kidolgozott jogszabály-módosítási javaslatok pár nap múlva mindenki számára elérhetők lesznek, ha van értelmezési kérdés, akkor akár high-tech kivetítőkkel nyújtanak segítséget a többieknek.

Mindhárom frakció Brüsszelhez fordul a köztársasági elnök eltávolításával kapcsolatban. Ilyen se volt még szerinte, hogy Toroczkai Brüsszeltől kérne segítséget, hogy megvédje Orbán báb-köztársaságielnökét. Összenő, ami összetartozik, mondta Magyar.

Melléthei-Barna Márton a Tisza-frakció részéről arról beszélt, hogy óriási eredmény az, hogy a kormányalakítás után ilyen gyorsan sikerült megállapodni az uniós pénzekről.

Ő is elmondta, hogy nincs titkos politikai paktum az EU-val. Brüsszel azt várja el, hogy megerősítsék a korrupcióellenes harcot. Szerinte az Orbán-kormány lemondott ezekről a forrásokról, ugyanis nem készítette elő a megszerzésükhöz szükséges jogszabály-módosításokat.

Melléthei-Barna szerint az előző kormány talán az elmúlt 100 év legnagyobb lehetőségét játszotta el azzal, hogy lemondott az uniós forrásokról.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője két következtetést vont le abból, hogy Magyar miniszterelnökként szólalt fel: az egyik, hogy a választási kampány véget ért, a másik, hogy a Tisza kormányoz. Azt nem állítja, hogy Magyar felszólalásának tartalmából is ugyanezt le tudta volna vonni, ugyanis döntően továbbra is az előző kormányzati ciklusokkal foglalkozott, és a Fideszt szidalmazta.

Gulyás szerint Magyar kiemelhet egy-egy területet, és azt sem állítja, hogy minden téren tökéletes lett volna a kormányzás. Örül annak, ha a Tisza-kormány kevesebbet fog kommunikációra költeni, és még jobb, ha egyszer szeretetországot építenek. Ha valaki törvénytelenül gazdagodott, lépjenek fel vele szemben, de Magyar Péter még mindig elfelejti megemlíteni a Fidesz által elért eredményeket, amelyekre most építkezhetnek – mondta.

Gulyás azt mondta, hogy a Fidesz szerint megszorítások nélkül is lehetséges az ötszázalékos hiánycél elérése. Rögzítette, hogy minden olyan EU-s forrásnak örülnek, ami az országba érkezik, mert ez természetes, ez nekünk jár. Meglátása szerint eddig is elfogadhatatlan volt, hogy jogállamisági indokokra hivatkozva tartották vissza ezeket a forrásokat. Úgy gondolja, hogy Brüsszelben hatalmas kettős mércét alkalmaznak a kelet-európai országokkal szemben. A miniszterelnököt idézve azt mondta, hogy a jogállamisági feltételeket ugyanúgy kéne vizsgálni a többi EU-s országban is. Ezt a fideszes képviselők megtapsolták. Gulyás megjegyezte, hogy a 2022-ben felállított 27 szupermérföldkő közül 22-t teljesítettek. Hozzátette, hogy a most a kormány által lehívott forrásokat az előző, fideszes kabinet harcolta ki az előző közös költségvetésben.

Gulyás arra kérte Magyart, cáfolja, hogy a migrációs paktum végrehajtásáért cserébe kapjuk meg az EU-s pénzeket.

Gulyás Gergely meglátása szerint sérti a jogállamiságot, és visszamenőleges jogalkotás, hogy a miniszterelnök Sulyok Tamás köztársasági elnököt el akarja távolítani. Azért aggódik, hogy emiatt visszavehetik akár a már megérkezett uniós forrásokat is. Úgy látja, egy kormánytöbbség sem gondolhatta, hogy Göncz Árpádot vagy Mádl Ferencet el lehetett volna távolítani. A Fidesz frakcióvezetője ezért kéri a Tiszát: gondolják át ezt a lépést, ugyanis elfogadhatatlan.

A KDNP frakcióvezetője szerint megdöbbentő volt, hogy Magyar kifelejtette Brüsszelben és most is a mondandójából, hogy a migrációs paktum minden országra vonatkozik, és mindenhol ugyanazzal az intézményrendszerrel fogják végrehajtani. Rétvári szerint Magyar Péter az első adandó alkalommal feltartott kézzel ment ki Brüsszelbe tárgyalni, és ez felháborító.

A politikus szerint a személyre szabott jogalkotás napjait éljük, a lex Orbán után jön a lex Sulyok – Rétvári Bence szerint Magyar Péter fél Orbán visszatérésétől, és fél attól, hogy Sulyok Tamás marad a köztársasági elnök, miközben Magyar a parlamenti kétharmaddal így is bármit megtehet.

Rétvári nem érti, miért nem tud Magyar úgy kormányozni, ahogy előtte kormányoztak, és a rendszer feszegetésére, a közjogi mélltóságok önhatalmú tömeges lecserélésére nem volt példa Magyarországon a negyvenes évek óta – erre a tiszás képviselők több ponton is kinevették. Ennek ellenére Rétvári kitart amellett, hogy nincs olyan jogi, alkotmányos indok, ami alapján Magyar így támadhatná a köztársasági elnököt.