Az európai migrációválság erősen kötődik a kontinens szigeteihez. Azonnal eszünkbe juthat Lampedusa, Leszbosz, a Kanári-szigetek vagy épp Ciprus. Éppen ezért talán nem meglepő, hogy az Európába irányuló irreguláris migráció egyik új útvonala is egy sziget, Kréta fele vezet.
Szemben más sorstársaival, Krétát eddig elkerülték a menedékkérőkkel túlzsúfolt csónakok. Európa ötödik legnagyobb területű, mintegy 620 ezer lakosú szigete ugyanis földrajzilag messze esett a fő kelet-mediterrán útvonalaktól, hiszen mintegy 300 kilométerre délkeletre fekszik az anatóliai partoktól. A migrációs mozgások kapcsán azonban csak a növekvő igény állandó, és pillanatokon belül kialakulhatnak új útvonalak – különösen, ha azok szép summát hoznak az embercsempészeknek, és esetleg még politikai akarat is fellelhető működtetésük mögött. Ez történt a mitológiai Daidalosz szigete esetében is.
Történt ugyanis, hogy a kelet-líbiai területeket felügyelő hadúr, Khalifa Haftar nyomást akart gyakorolni az Európai Unióra, amely nem akarta elismerni politikai hatalmát. Emellett a Haftarral együttműködő embercsempészek azt is gyorsan realizálták, hogy az egyre hírhedtebb, Lampedusa felé vezető úttal szemben egy könnyebben hajózható, alig 200 kilométeres utat is kínálhatnak az illegális bevándorlóknak egy olyan sziget felé, mely 260 kilométer hosszan nyúlik el az afrikai partok előtt. ,,El sem lehet téveszteni” – mondja nekünk a réthimnói parti őrség helyettes vezetője.
„Az embercsempészek csak annyit mondanak a Tobrukból induló csónakok vezetőinek, hogy folyton észak fele haladjanak.
Ha olyan sima a tenger, mint ezen a héten, 24 óra múlva már itt vannak nálunk, hiába lassúak ezek a lélekvesztők.
