A magyar történelem időegységre vetített legtöbb bűnbakját és hibás döntését minden bizonnyal a mohácsi csata környékén találjuk – a Jagellók alkalmatlanságától kezdve az ütközet előtti hanyagságon át nemességünk távolmaradásáig hosszú a lista. Legalábbis akkor, ha a ma élő köztudatból merítünk, történészeink ugyanis sorra cáfolták, cáfolják a dogmává merevedett tévhiteket. Mi is ezt tesszük a mohácsi csatát bemutató sorozatunkban, a legutóbb épp az ütközet előtt bevezetett árstopról és II. Lajos egyéb intézkedéseiről volt szó. A folytatásban Dr. B. Szabó János történésszel, hadtörténésszel, a Budapesti Történeti Múzeum tudományos munkatársával a török híres akciórádiuszáról, Szulejmán váratlan, Dráván történt átkeléséről beszélgettünk, illetve arról, milyen igazságtartalommal bír az örök vád, miszerint minden másként alakul, ha a magyarok megakadályozzák a törökök átjutását a folyón. Utóbbira egyébként leginkább egy kérdéssel adhatjuk meg a választ: mégis hogyan kellett volna?
