A hozzám befutó vélemények alapjánIlyen eseti ajándék volt például legutóbb tavaly ősszel a 30 ezer forintos nyugdíjas étkezési utalvány is. Helyette – írta Farkas András nyugdíjszakértő minapi hírlevelében. Vagyis ezt várják el a kétharmados győzelmet arató, új Tisza-kormánytól.
Indoklása szerint ennek oka, hogy Pontosan ezért kell szerinte állandóan eseti ajándékokat kitalálni a nyugdíjasok romló közérzetének javítása érdekében. De nem ajándékot várnak a nyugdíjasok, hanem a nyugdíjemelés módszerének mielőbbi megváltoztatását. Mert mint a nyugdíjszakértő is számos alkalommal jelezte már, a nyugdíjasokra leselkedő legnagyobb veszély az elszegényedés. És ez áll a 2026. április 12-i választás után is, ha nem lesz változás.
Radikális változtatás kell a nyugdíjemelésnél
A legtöbb európai nyugdíjrendszerben – a szomszédos országokban is – éppen az utóbbi néhány évben változtatták meg radikálisan a nyugdíjemelési eljárást – hívta fel a figyelmet Farkas András, majd ráfordult arra a kérdésre, hogy éppen úgy, ahogyan a szlovák, a cseh, a lengyel vagy a balti nyugdíjasok? Válasza, hogy ehhez
- a nyugdíjakat meg kell emelni az infláció teljes mértékével (eddig nem lenne változás),
- de az inflációs emeléshez hozzá kell adni a nettó reálkereset növekedésének meghatározott mértékét, jellemzően a növekedés felét.
Vagyis nem az elhíresült svájci indexálásról van szó, amelynek során a tárgyévi infláció mértékét és a tárgyévet megelőző év országos nettó átlagkeresetének alakulását egyaránt 50 százalékos súllyal veszik figyelembe. Az új rendszerben az inflációt teljes mértékben (100%) figyelembe kellene venni a szakértő szerint, és erre kell pluszban ráemelni a nettó reálkereset növekedésének a felét (+50%).
Egy ilyen emelési rendszerben ha a tárgyévre mondjuk a költségvetési törvényben tervezett infláció például 3,6% lenne, a nettó reálkeresetek pedig például 5,5 százalékkal növekedtek volna az előző évben, akkor a nyugdíjakat a tárgyévben 3,6 + (5,5 / 2) = 6,35 százalékkal kellene emelni. Így a nyugdíjas elszegényedési csúszda meredeksége máris csökkenne – jelentette ki.
Arra is kitért, hogy a nyugdíjemelés remélt új eljárására mi teremthet fedezetet. Az, ha közelítenénk az öregségi nyugdíjakra fordítandó magyar költségvetési kiadásokat (ami jelenleg mindössze a GDP 7,32 százaléka) az EU átlagszintjéhez (a GDP 10,9 százaléka).
A jó hír az, hogy a Tisza Párt programjában van vállalás a nyugdíjemelés kapcsán is – az alacsony nyugdíjak megemelése mellett többek között azt is tervezték, hogy a nyugdíjak újra kövessék a bérek alakulását. Ami azért nem egészen ugyanaz, mint amit Farkas András javasol, de abba az irányba mutat.
