Megállíthatatlanul emelkednek az olajárak, Hámenei fia az új legfelsőbb vezető Iránban

A török védelmi minisztérium hétfőn hivatalosan közölte, hogy hat F–16-os vadászgépet és légvédelmi rendszereket telepített Észak-Ciprusra a közel-keleti térségben kialakult feszültségek miatt. A fejleményektől függően – tették hozzá – Törökország további katonai lépésekre is felkészült.

A tárca közleménye szerint a repülőgépeket és a légvédelmi eszközöket a szigeten élő török közösség biztonsága érdekében vezényelték az Észak-ciprusi Török Köztársaságba.

A minisztérium szerint a telepítés része az észak-ciprusi államalakulat védelmének megerősítését szolgáló tervnek.

Az elmúlt napokban több európai ország is fokozta katonai jelenlétét Cipruson, miután a múlt héten iráni dróncsapás érte a szigeten található brit Akrotíri légibázist. Biztonsági tisztviselők szerint a drónt az Irán-barát Hezbollah libanoni fegyveres mozgalom indította.

A szigetország 1974-ben szakadt ketté, miután a görög indíttatásra történt rövid puccsot követően török erők szállták meg az északi részt. Törökország nem ismeri el a sziget déli részét irányító, nemzetközileg elismert görög ciprusi kormányt, ugyanakkor az egyetlen ország, amely elismeri az Észak-ciprusi Török Köztársaságot.

Ankara szombaton felszólította Iránt, hogy ne indítson újabb rakétát Törökország irányába. A török vezetés bírálta az európai országok ciprusi katonai telepítéseit is, mert szerintük ezek a lépések növelik annak kockázatát, hogy a sziget belekeveredik a kiszélesedő iráni konfliktusba.

Vis maior helyzetet hirdetett Bahrein állami tulajdonú energetikai vállalata, a Bapco, miután működését megzavarta a közel-keleti háború és az olajfinomítója elleni közelmúltbeli támadás.

A vis maior kihirdetése lehetővé teszi a vállalat számára, hogy mentesüljön szerződéses kötelezettségei alól, ha olyan rendkívüli esemény történik, amely kívül esik a hatókörén.

Az irányadó olajár nemrég átlépte a hordónkénti 100 dollárt, mivel a térségben zajló támadások csökkentik a kínálatot, és az olaj piacra juttatását is jóval nehezebbé és drágábbá teszik.

Éjszaka a bahreini állami hírügynökség jelentése szerint legalább 32 ember megsérült, miután dróntámadás érte a főváros környékét. A jelentés – amely az egészségügyi minisztériumra hivatkozik – azt közölte, hogy az összes sérült bahreini állampolgár volt, köztük egy 17 éves lány, aki súlyos fej- és szemsérüléseket szenvedett. A legfiatalabb sérült egy két hónapos csecsemő volt.

A beszámoló szerint a sérültek közül négyen „súlyos állapotban” vannak, köztük olyan gyerekek is, akik műtéti beavatkozásra szorultak.

Törökország hétfőn hat F–16-os vadászgépet tervez Észak-Ciprusra vezényelni, hogy erősítse az ott élő török közösség védelmét – írja a BBC a török NTV csatorna értesülésére hivatkozva. A televízió az Észak-ciprusi Török Köztársaságnak nevezett szakadár entitás egyik polgári légi közlekedési tisztviselőjére hivatkozva állította ezt.

A Reuters szerint szombaton egy török védelmi minisztériumi forrás azt mondta, hogy Törökország más intézkedések mellett F–16-os repülőgépek ciprusi telepítését is mérlegeli annak érdekében, hogy biztosítsa a török ciprusi állam biztonságát, miközben a térségben erősödik a konfliktus.

Donald Trump amerikai elnök „nem örül” annak, hogy Modzstaba Hámeneit nevezték ki új legfelsőbb vezetőnek – hangzott el a Fox New egyik műsorában. A tévécsatorna honlapján is megjelent videó szerint ezt Brian Kilmeade műsorvezető mondta, aki azt állította, hogy a bejelentés után beszélt az elnökkel, aki azt mondta neki:

I am not happy

– vagyis: „Nem örülök.”

A beszélgetésről a műsorvezető nem közölt további részleteket, Trump pedig egyelőre nem állt a nyilvánosság elé a véleményével.

76 magyart hozott haza mentesítő járat a Közel-Keletről – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap este a Facebook-oldalán.

Kapcsolódó

76 magyart hozott haza mentesítő járat a Közel-Keletről

Hétfőn további két járat indul 180 magyarért.

Hivatalosan is Modzstaba Hámenei, az előző legfelső vezető fia lett Irán új legfelső vezetője – jelentette be a Szakértők Tanácsa az iráni állami médiában.

Az 56 éves vallási vezető választott tisztséget korábban soha nem töltött be, és hivatalosan nem viselt magas rangú pozíciót az iráni államban. Modzstaba Hámenei életének nagy részét az iráni hatalom középpontjában töltötte, de többnyire a nyilvánosság elől rejtőzködve élt.

Az új vezető a meggyilkolt Ali Hámenei nagyajatollah második fia. A legfelsőbb vezető megválasztásáért is felelős Szakértők Tanácsa a vasárnapi bejelentéssel együtt arra szólította fel az irániakat, hogy sorakozzanak fel Modzstaba Hámenei mögött, és őrizzék a nemzeti egységet. Donald Trump amerikai elnök viszont már korábban kijelentette, hogy Hámenei „elfogadhatatlan” választás, Izrael pedig azzal fenyegetett, hogy Irán következő legfelsőbb vezetőjét is üldözni fogja.

Modzstaba Hámenei 1969-ben született az északkelet-iráni Meshed városában, és abban a politikai és vallási közegben nőtt fel, amely az 1979-es forradalom után jött létre. Fiatalemberként síita teológiát tanult a komi szemináriumokban, és a hírek szerint részt vett az iráni–iraki háború utolsó szakaszában is.

Irán vezetésének sok más szereplőjével ellentétben Hámenei soha nem törekedett választott tisztségre vagy látványos kormányzati szerepre. Ehelyett fokozatosan befolyásos szereplővé vált apja hivatalán belül, ahol széles körben úgy tartották, hogy annak a szűk körnek a tagja, amely a legfelsőbb vezetőhöz való politikai hozzáférést kézben tartotta.

Az évek során szoros kapcsolatokat épített ki konzervatív vallási vezetőkkel és az Iszlám Forradalmi Gárda egyes köreivel.

Neve a 2009-es elnökválasztás idején került elő először nyilvánosan, amikor reformpárti szereplők azzal vádolták őt, hogy szerepet játszott a tömegtüntetéseket követő brutális fellépés támogatásában. Az utódlás kérdéséről nyilvánosan soha nem beszélt.

(The Guardian)

Miután négy éve először lépték át a hordónkénti 100 dollárt, a globális olajárak továbbra is emelkednek. Nemrég a brent nyersolaj, a nemzetközi irányadó fajta 23,1 százalékkal magasabban, hordónként 114,13 dolláron állt. Az amerikai nyersolaj irányadó ára, a West Texas Intermediate 23,5 százalékos emelkedéssel 112,26 dollárra nőtt hordónként.

Donald Trump amerikai elnök az éjszaka folyamán azt állította, hogy ez a rendkívüli árugrás csupán „rövid távú” hatása az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújának. A hétvégén az USA energiaügyi minisztere, Chris Wright is azt jósolta, hogy a fennakadás nem tart sokáig, és a CNN-nek úgy fogalmazott:

A legrosszabb esetben is hetekben mérhető ez, nem hónapokban.

Ezek a kijelentések azonban a jelek szerint süket fülekre találtak. Az ázsiai tőzsdék továbbra is nyomás alatt vannak: a japán Nikkei 225 7 százalékos, a dél-koreai Kospi 7,3 százalékos, a hongkongi Hang Seng pedig 2,6 százalékos mínuszban áll, miközben az ausztrál ASX 200 csaknem egy éve a legrosszabb napját szenvedi el.

A tőzsdenyitás előtti kereskedési adatok azt vetítik előre, hogy a Dow Jones ipari átlagindex és az irányadó S&P 500 is komoly eséssel kezdheti a napot.

(The Guardian)