Az iráni hírügynökség szerint 53-ra emelkedett egy lányiskolát ért támadás halálos áldozatainak száma. Az oktatási minisztérium szóvivője szerint az iráni iskolát három rakétacsapás érte, a támadásokban pedig további 63 ember megsérült.
Az iskolában megkezdték a romok eltakarítását, hogy további lehetséges áldozatok után kutassanak – jelezte a szóvivő.
(BBC)
Közleményében a testület arra kérte az embereket, hogy – amennyiben lehetséges – „menjenek a lehető legtávolabb” a fővárostól, miközben mindenkit felszólított, őrizze meg a nyugalmát. Hozzátette, hogy az ellátás nincs veszélyben, de figyelmeztetett arra is, hogy lehetőség szerint kerüljék a bevásárlások során kialakuló tumultust. A tanács egyúttal arról is bejelentést tett, hogy további értesítésig a tanintézmények zárva tartanak, a bankok azonban nem.
(MTI)
Szaúd-Arábia elítélte Irán „kirívó agresszióját” Perzsa-öböl menti országok ellen. Szombaton Bahrein, Katar, Kuvait, Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek területét is megtorló rakétatámadások érték.
A szaúdi vezetés a közösségi médiában közzétett közleményében azt írta:
A Királyság megerősíti teljes szolidaritását és rendíthetetlen támogatásáról biztosítja a testvéri országokat, és bejelenti készségét arra, hogy minden erejét beveti az általuk hozott intézkedések támogatására. Figyelmeztet továbbá az államok szuverenitásának és a nemzetközi jog elveinek folyamatos megsértéséből eredő súlyos következményekre.
Az AFP hírügynökség szombaton reggel arról számolt be, hogy több robbanás hallatszott a szaúdi fővárosban, Rijádban is, bár a hatóságok egyelőre nem kommentálták az ügyet – írta a Guardian.
Alexander Stubb finn elnök szerint az Egyesült Államok a nemzetközi jog keretein kívül jár el az Irán elleni csapásai kapcsán. Stuff úgy véli, hogy Donald Trump várhatóan nem közvetítőkön keresztül fog tárgyalni a konfliktus lezárásáról.
A finn elnök reméli, hogy a helyzet megnyugszik, bár mint mondta, inkább úgy tűnik, hogy eszkalálódni fog.
(CNN)
Mark Carney kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy országa „támogatja az Amerikai Egyesült Államok fellépését annak érdekében, hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását, valamint hogy megfékezze a rezsim további fenyegetéseit a nemzetközi békére és biztonságra nézve”. Hozzátette azt is, hogy „Irán a Közel-Kelet instabilitásának és terrorizmusának elsődleges forrása”.
Hosszú közleményben reagált az eseményekre Ausztrália miniszterelnöke is:
„Ausztrália kiáll Irán bátor népe mellett az elnyomás elleni küzdelmükben. Az iráni rezsim évtizedek óta destabilizáló erő, ballisztikus rakéta- és nukleáris programjai, fegyveres proxycsoportok támogatása, valamint brutális erőszakos és megfélemlítő cselekményei révén” – írta Anthony Albanese, hozzátéve:
„Támogatjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok fellépjen annak érdekében, hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását, valamint hogy Irán továbbra is fenyegetést jelentsen a nemzetközi békére és biztonságra.”
Tim Kaine demokrata szenátor szombati közleményében „veszélyesnek, szükségtelennek és ostobának” nevezte az Irán elleni csapásokat.
„Ezek a támadások óriási hibát jelentenek, és imádkozom, hogy ne követeljék egyenruhás fiaink és lányaink, valamint a térség nagykövetségein szolgálók életét. A szenátusnak haladéktalanul újra össze kell ülnie, és szavaznia kell a háborús hatáskörökről szóló határozati javaslatomról, amely megakadályozná az amerikai erők bevetését Irán elleni fegyveres cselekményekben. Minden egyes szenátornak nyilvánosan állást kell foglalnia e veszélyes, szükségtelen és ostoba lépéssel kapcsolatban” – mondta Kaine.
A múlt hónapban végrehajtott venezuelai katonai műveletet követően Kaine indítványozta, hogy a szenátus szavazzon egy olyan intézkedésről, amely korlátozná az elnök háborús jogköreit a latin-amerikai országban.
A közel-keleti helyzet érinti a budapesti Liszt Ferenc repülőtérről induló és az ide érkező járatokat is; szombaton eddig 12 járatot töröltek, a járatstátuszok folyamatosan változhatnak – közölte a Budapest Airport Zrt. az MTI-vel. A társaság azt javasolta az utasoknak, hogy
Mivel az Irán elleni izraeli csapások komoly válaszreakciókat váltottak ki, ezért háborús körülmények kezdenek eluralkodni az egész közel-keleti térségben – jelentette be Szijjártó Péter Facebook-oldalán. A külügyminiszter azt írta:
A térség valamennyi nagykövetségén és konzulátusán folyamatos munkavégzést rendeltem el, a külképviseleteken dolgozó kollégák állandó ügyeletben vannak.
Végül hozzátette: arra kérte a térség országaiban tartózkodó magyarokat, hogy haladéktalanul regisztráljanak konzuli védelemre, a térségbe utazókat pedig arra kéri, hogy halasszák el utazásaikat.
Alig néhány órával azelőtt, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Izrael csapásokat indított Irán ellen, Omán külügyminisztere – aki közvetítőként működött közre az amerikai-iráni tárgyalásokban – azt mondta: a tárgyalások áttörést hoztak.
„A békemegállapodás elérhető közelségben van, ha egyszerűen teret engedünk a diplomáciának, hogy eljusson oda. „Ha a végső cél az, hogy örökre biztosítsuk: Irán ne juthasson atomfegyverhez, akkor úgy gondolom, hogy ezt a problémát ezekkel a tárgyalásokkal sikerült megoldanunk egy nagyon fontos áttörés révén, amelyet korábban soha nem értek el” – nyilatkozta Badr Albusaidi pénteken a CBS Face the Nation című műsorában. Hozzátette, hogy a megállapodás előtt álló fő akadályokat sikerült leküzdeni.
Albusaidi úgy vélte, Irán beleegyezett abba, hogy nem halmoz fel olyan többlet nukleáris anyagot, amelyet fegyverkészítésre lehetne felhasználni – ez az engedmény szerinte túlmutat a 2015-ös atomalku keretében meghatározott korlátozásokon, amelyet az Barack Obama vezette amerikai kormány idején tárgyaltak ki.
Megjegyzései néhány órával azután hangzottak el, hogy Donald Trump újságíróknak azt mondta: „nem elégedett” a tárgyalásokkal, hozzátéve, hogy Irán „nem hajlandó megadni nekünk azt, amire szükségünk van”, szombatra virradóra pedig megindultak a támadások Irán ellen.
(CNN)
Az Egyesült Államok egy fokozódó csapássorozatot tervez Irán ellen, amely során lesznek leállási lehetőségek. Minden egyes kör egy-két napig tart majd, közben szünetekkel, hogy újraértékeljék és felmérjék a harctéri károkat – írja a CNN egy magas rangú amerikai tisztségviselő elmondására hivatkozva.
Esztergomból rögtön oda megy.
Digitális harcosai háborúellenes rendezvényén jelentette be a miniszterelnök, hogy az esztergomi gyűlésről a Védelmi Tanács ülésére megy. A testületet azt követően hívták össze, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt. Orbán Viktor tavaly júniusban, hasonló helyzetben ugyanezt tette. A kormányfő akkor úgy vélte: a közel-keleti helyzet eszkalálódása, az iráni–izraeli háború hatásai elérhetik Európát: tüntetésekre és növekvő terrorfenyegetettségre kell felkészülni. Most arról beszélt, hogy komoly világpiaci áremelkedésre számít, ilyen körülmények között pedig „kétszeres bűn, kétszeres veszély”, hogy az ukránok „elzárták az olajat”.
Legalább öt iskolás lány meghalt egy rakétatámadásban, amely egy dél-iráni lányiskolát ért, mikor az Egyesült Államok és Izrael szombat hajnalban csapásokat indított – jelentette a félhivatalos Tasnim News Agency hálózat.
(Haaretz)
„Na, máris jönnek az üzenetek, hogy mi lesz így a dubaji nyaralással, ugye?” – indítja Facebook-bejelentkezését Majoros Mirtill, aki Dubajban dolgozó légiutas-kísérőként kezdett tartalomgyártásba. Ezt követően összefoglalja a praktikus információkat, hogy Irán, Irak és Izrael mellett immár lezárták a légteret Bahreinben és az Egyesült Arab Emirátusokban is, ahol szintén csapásokat észleltek, főleg amerikai katonai bázisok ellen. „Jelenleg semmi nem közlekedik Dubajba és Abu-Dzabiba sem. Nem tudom, mikor megyek haza: öt óra múlva, öt hét múlva… nem tudjuk” – mondja a videóban.
Veszélyeket hordoznak magukban Irán katonai programjai és a legutóbbi közel-keleti fejlemények – jelentette ki az Európai Unió biztonság- és külpolitikai főképviselője szombaton, miután Izrael és az Egyesült Államok légitámadást intézett Irán ellen. Bejelentette azt is, hogy a térségből kimenekítik azokat az uniós alkalmazottakat, akiknek tevékenysége nem létfontosságú.
A legutóbbi közel-keleti fejlemények veszélyesek. Az iráni rendszer ezreket ölt meg. Ballisztikusrakéta- és atomprogramja a terrorista szervezetek támogatásával együtt komoly veszélyt jelent a globális biztonságra
– írta Kaja Kallas. Hozzátette, hogy az Európai Unió egyeztet az arab partnerekkel a diplomáciai eszközök minél teljesebb alkalmazása érdekében. Közölte, hogy tárgyalt Gideon Szaár izraeli külügyminiszterrel is, és az európai uniós konzuli hálózat részt vesz az uniós állampolgárok elutazásának megkönnyítésében. (MTI)
A The Washington Post telefonon érte utol Donald Trumpot, és a beszélgetés során az elnök elmondta, mi a célja az Irán ellen megindított támadással. Amikor a katonai művelet utáni jövőbeli örökségéről kérdezték, Trump így válaszolt: „Csak a nép szabadságát akarom. Biztonságos nemzetet akarok, és ezt fogjuk megvalósítani.”
Egy, az ország vezetéséhez közel álló iráni forrás a Reutersnek elmondta, hogy szombaton több parancsnok az Irán Forradalmi Gárdájából és politikai tisztviselők vesztették életüket az Egyesült Államok és Izrael közös támadásaiban. Egy izraeli tisztviselő pedig arról beszélt, hogy Irán legfőbb vezetőjét, Ali Hámeneit és az elnököt, Maszúd Pezeskijánt is célba vették az amerikai–izraeli csapások, hozzátéve, hogy a támadások eredménye egyelőre bizonytalan.
A német kormányszóvivő szerint Németországot Izrael előzetesen tájékoztatta a támadásokról, és Friedrich Merz kancellár „szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket, és szoros koordinációban áll az európai partnerekkel” – írja a The New York Times.
Merz egyébként a jövő héten találkozni fog Donald Trumppal Washingtonban.
Espen Barth Eide, Norvégia külügyminisztere mély aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a közel-keleti helyzet új, kiterjedt háború felé haladhat az iráni támadások miatt.
„Az izraeli fél a támadást megelőző csapásként írja le, de ez nem felel meg a nemzetközi jognak. A megelőző támadásokhoz azonnal fenyegető veszély szükséges” – nyilatkozta a Reutersnek a miniszter, aki önmérsékletre szólította fel a feleket, és arra, hogy ne hagyják abba a diplomáciai megoldások keresését.
Irán külügyminisztériuma közleményt adott ki, amelyben elítélte a támadásokat az ENSZ alapszabályának megsértéseként, és arra szólította fel az összes államot, különösen az iszlám országokat, hogy határozottan ítéljék el Amerika agresszióját, valamint hogy az ENSZ főtitkára, António Guterres vállalja a felelősségét.
„Abban a pillanatban, amikor a történelem nagy próbája elérkezett, az Iráni Iszlám Köztársaság fegyveres erői, e föld nagy epikus örökségéből merítve és a mindenható Istenben bízva, a mennyei győzelem ígéretében hittel és a nemzeti erőre támaszkodva, nem haboznak, hogy minden erejükkel megvédjék szeretett hazánkat. A történelem bizonyítja, hogy az irániak soha nem adták meg magukat a külföldi agressziónak; az iráni nemzet válasza most is döntő lesz, és az agresszorok megbánják bűnös tettüket” – írják, hangsúlyozva, hogy az iráni nép büszke lehet arra, hogy mindent megtett a bűnös agresszió diplomáciai úton történő megelőzése érdekében.
„Most van itt az idő, hogy megvédjük a hazát, és szembeszálljunk az ellenség katonai agressziójával. Felkészültebbek vagyunk a védekezésre, mint valaha, ahogyan ígértük.” Hozzáteszik, hogy elvárják az ENSZ valamennyi tagállamától, különösen a regionális és iszlám országoktól, a Nemzetközi Mozgalom tagjaitól, valamint minden olyan államtól, amely felelősnek érzi magát a nemzetközi békéért és biztonságért, hogy határozottan ítéljék el ezt az agressziót, és tegyenek azonnali, kollektív lépéseket a támadás ellen, ami szerintük példátlan veszélynek tette ki a régió és a világ békéjét és biztonságát.
Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök reagált az Iránt ért támadás hírére, élcelődve egy sort Donald Trump sokat hangoztatott béketörekvésein, valamint az Egyesült Államok relatív fiatalságán a Perzsa Birodalomhoz képest.
„A béketeremtő ismét megmutatta az arcát” – mondta Medvegyev, aki jelenleg Oroszország Biztonsági Tanácsának alelnöke. „Minden tárgyalás Iránnal álcázott művelet. Senki sem kételkedett ebben. Valójában senki sem akart valóban tárgyalni semmiről. A kérdés az, kinek van több türelme kivárni ellensége dicsőségtelen végét. Az USA csupán 249 éves. A Perzsa Birodalmat több mint 2500 évvel ezelőtt alapították. Lássuk 100 év múlva…”
A Haaretz azt írja, hogy a Perzsa-öböl menti Abu-Dzabiban és Bahreinben is robbanások voltak. Helyi lakosok számoltak be erről az Egyesült Arab Emirátusokban, Bahrein pedig meg is erősítette már a támadások hírét. A szigetországban található az Amerikai Haditengerészet Központi Parancsnoksága és az Ötödik Flotta főhadiszállása. Bahrein Belügyminisztériuma arra kérte mobilos értesítésekben a lakosokat, hogy „maradjanak nyugodtak, és menjenek a legközelebbi biztonságos helyre”.
Szinte teljes Irán internetleállással küzd, a Netblocks adatai szerint mindössze 4 százalékon áll a kapcsolódás a szokásos szinthez képest.
(CNN)
Az elmúlt órákban Izrael csapásokat mért iráni célpontokra. Az esetleges válaszcsapások és további katonai műveletek előrejelezhetetlensége miatt kérünk mindenkit, hogy a térségbe tervezett utazását halassza el – közölte Szijjártó Péter Facebook-oldalán. A külügyminiszter egyúttal jelezte:
Arra kérünk minden Izraelben és Iránban tartózkodó magyar állampolgárt, hogy haladéktalanul regisztráljon konzuli védelemre. Akik Izraelben tartózkodnak az alábbi vészhelyzeti számot hívhatják: +972585003928
Szijjártó hozzátette: az Iránban tartózkodók pedig a Külügyminisztérium központi call centerén tudnak segítséget kérni (a szám: 003680368036). „Az imént telefonon beszéltem Gideon Sa’ar izraeli külügyminiszterrel, aki tájékoztatást adott az elmúlt órák eseményeiről” – zárta a posztját.
Egy magas rangú iráni tisztviselő arról beszélt az Al Jazeerának, hogy „nem lesznek vörös vonalak” a rezsim izraeli és amerikai csapásokra adott válaszreakciójában. Az IDF már korábban beszámolt arról, hogy Irán rakétákat lőtt ki Izraelre.
