A piacvezető bank lépése dominóhatást indíthat el: a szakértők szerint vélhetően a teljes bankszektor követi majd a szigorítást, ami tovább növelheti az ollót a kisebb településeken lévő korszerű és a felújítandó ingatlanok piaci értéke között – olvasható a pénzügyi portál elemzésében.
Az elmúlt időszakban a lakáspiaci élénküléssel párhuzamosan megnőtt a minimális, akár 10%-os önerővel felvett hitelek aránya. A fokozott kereslet miatt az alacsonyabb minőségű ingatlanok is előtérbe kerültek. Erre reagálva az OTP Bank február közepétől olyan hitelezési gyakorlatot vezet be, amelyben az energetikai tanúsítvány közvetlenül befolyásolja a szükséges önerő mértékét.
„Az OTP lépése csak a kezdet lehet: a teljes bankszektorban hasonló óvatosság észlelhető, és nagy valószínűséggel a többi pénzintézet is követni fogja a piacvezető bank gyakorlatát” – idézik Garam Dánielt, a money.hu hitelszakértőjét.
A szakember hozzátette: a lakásvásárlóknak már az adásvételi szerződés megkötése előtt tisztázniuk kell a kiszemelt ingatlan pontos energetikai besorolását, mert a hiteles tanúsítvány határozza meg, hogy a bank mekkora hitelt hajlandó nyújtani.
A módosítás lényege, hogy a pénzintézet magasabb finanszírozással, azaz alacsonyabb önerő elvárással innentől azokat a vásárlásokat támogatja, ahol az ingatlan energetikailag korszerűbb. Budapesten és a kiemelt nagyvárosokban a szabályozás szerint az arra jogosultak továbbra is elérhetik a 10%-os önerő melletti hiteleket, mivel itt a könnyebb értékesíthetőség ellensúlyozza a kockázatokat.
A D vagy rosszabb energetikai kategóriájú, korszerűtlen házak esetében a bank magasabb önerőt kérhet, ami a gyakorlatban akár 30–40%-os saját forrást is jelenthet.
„A különböző településtípusok esetében négyzetméterenként 319-341 ezer forint különbség is lehet a felújított és a közepes állapotú ingatlanok között, ami egy 50 négyzetméteres lakásnál átlagosan 10-15 millió forintos differenciát jelent” – emelte ki Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az új szabályozás miatt előállhat az a paradox helyzet, hogy egy korszerűtlen ingatlanhoz elvárt önerő összege már egy jó energetikai besorolású lakás 10%-os önrészére is fedezetet nyújtana. Ugyanakkor egy modernebb ingatlan a magasabb vételára miatt nagyobb hitelfelvételt – és így magasabb havi törlesztőt – jelent, a finanszírozási korlátok mégis a minőségi lakások irányába terelhetik a piacot azon vásárlók körében, akiknek a jövedelme elbírja a magasabb hiteltörlesztőt.
