Eljött az ideje a kormányzati ár- és árréskorlátozások kivezetésének, mert a csökkenő világpiaci árak mellett ennek most lenne a legkisebb hatása a fogyasztói árakra – mondta az Indexnek Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója.
Pálinkás emlékeztetett rá: a kiskereskedelem különösen érzékenyen reagál a háztartások hangulatára, és a Tesco belső mutatói szerint a fogyasztói bizalom régóta negatív tartományban van, az utóbbi 3–3,5 évben inkább stagnált, mint romlott. A reálbérek emelkedése szerinte csak lassan épül be a költésekbe, az élelmiszer-vásárlás volumene pedig inkább stagnál. A kosárértékek emelkedése szerinte sokszor inkább árváltozásból, nem mennyiségi bővülésből jön.
A vezérigazgató a kormányzati beavatkozások hatásaival kapcsolatban két dolgot emelt ki:
- a kiszámíthatatlan szabályozást
- és az árrésstop miatti bevételkiesést.
Szerinte a gyakori változtatások miatt nehéz hosszabb távra tervezni, a nagyvállalatok emiatt pedig kénytelenek több forgatókönyvvel számolni. A Tesco-vezér kiemelte: az árréssapkák az érintett termékkörökben gyors árcsökkenést hozhatnak, ám közben jelentős bevételkiesést okoznak, amit más területeken kell kitermelniük a kereskedőknek.
Mint arról korábban beszámoltunk, valamennyi nagy kiskereskedelmi láncot megviselték a kormányzati intézkedések. A piacvezető Lidl kivételével szinte mindegyiket milliárdos nagyságrendű veszteségbe taszították a különadók és az árkorlátozások, illetve az, hogy
A Tesco Globál Áruházak Zrt.-nél 32 milliárd forint veszteség jött össze két év alatt. Pálinkás Zsolt erről az Indexnek azt mondta, hogy az összeg nagyjából helytálló, a 2025-ös év pénzügyi eredményeiről viszont még nem tudott beszámolni, mivel a pénzügyi évet majd csak február végén zárják. A brit tulajdonú láncnál a helyzet rendezése érdekében nem tőkeinjekcióval operáltak, hanem az arányokat rendezték át: 116 milliárd forinttal leszállították az alaptőkét, és egyidejűleg megemelték az eredmény-, illetve a tőketartalékot, vagyis az alaptőkéből a saját tőke más elemeibe helyezték át az összegeket.
Az alaptőke-csökkentésről a vezérigazgató azt állította, hogy ezzel nem cégeladást készítettek elő, hanem pusztán pénzügyi-technikai lépés: a szabályozói környezet miatt a vállalat belső finanszírozási megoldásokhoz nyúlt, csoporton belüli hitellel kiegészítve, így nettó értelemben nem vontak ki pénzt az országból. Azt is hangsúlyozta, hogy beruházások és fejlesztések futnak (logisztika, új boltnyitások, formátumtesztek).
