A régészek nyolcvan, a Kr.u. I-IV. évszázadból származó csontvázat tártak fel. Az antropológiai vizsgálatok tanúsága szerint az elhunytak többsége robusztus testalkatú, az átlagnál magasabb férfi volt. A csontvázak többségét lefejezték, a brutálisan kivégzett férfiak azonban végtisztességben részesültek.
Az egyik csontvázon harapásnyomokat fedeztek fel a szakemberek, ekkor merült fel annak a lehetősége, hogy gladiátorok nyugszanak az ókori nekropoliszban. “A legmeggyőzőbb bizonyítékot valamilyen nagytestű ragadozó által az egyik elhunyt csípőjén és vállán ejtett harapások szolgáltatják. Azok oroszlántól, tigristől vagy medvétől származhatnak” – hangsúlyozta a vizsgálatokat irányító Kurt Hunter-Mann, aki szerint ezek a sérülések összefüggésbe hozhatók az amfiteátrummal.
Sok csontváz esetében volt megfigyelhető, hogy az illető egyik karja erősebb volt, mint a másik, ami a fegyverforgatással hozható összefüggésbe. “A végtag-aszimmetria arra utalhat, hogy az érintetteket serdülőkoruktól oktatták a kardvívásra. A római kori beszámolókból ismeretes, hogy a gladiátorok némelyike nagyon korán fogott hozzá a szakma elsajátításához” – magyarázta Hunter-Mann.
“Jelenleg úgy véljük, hogy a csontvázak nagyobb része római gladiátoroké volt. Több olyan bizonyítékunk is van, amely alátámasztja ezt a feltételezést, ám a kutatások folytatódnak, és nem szabad kizárnunk az egyéb lehetőségeket sem” – jegyezte meg a régész.
Angliában több római kori település amfiteátrumát tárták fel, a régészeknek most meg kell találniuk a yorki gladiátorok arénáját.
