Érdekes videóra bukkantunk a memolition.com egyik cikkében. Az 1945 és 1998 közötti időszakot dolgozza fel egy japán művész, Isao Hashimoto. Az egész dolog a Manhattan-tervvel kezdődött, melyet 1939-ben Szilárd Leó kezdeményezésére indítottak, elsődlegesen a német atomprogramtól rettegve. Új-Mexikóban, Los Alamosban dolgozták ki a részleteket, egy amerikai-nemzetközi kutatócsoport segítségével. A munkában több szövetségi nemzet részt vett, Magyarországról többek között Teller Ede és Neumann János érkezett. Az első maghasadásos bomba a Trinity volt, melyet 1945.07.16-án robbantottak teszteltek Mexikóban.
Konkrét támadás alig három hétre rá, 1945 augusztusában következett be Japánban. A második világháború lezárásaként Amerika megkínálta Hirosimát és Nagaszakit pusztító erejű atombombájával. A mai napig nemzeti tragédiaként számon tartott esemény mérhetetlenül nagy károkat okozott: Nem csak több millió ember pusztult el pillanatok alatt a detonáció során, napjainkban is számos család küzd az utóhatások miatt kialakult rendellenességekkel, betegségekkel. A nagyhatalmak közti rivalizálásnak köszönhetően a Szovjetunió is beszállt a kutatásokba, az első sikeres akciót pedig ’49-ben hajtották végre Kazahsztánban.
|
Harmadjára Nagy-Britannia lépett be az atombombával rendelkezők sorába, 1952-ben Ausztráliában sikeres atomkísérletet hajtottak végre. Alig nyolc évvel lemaradva, Franciaország csatlakozik a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok szűk klubjába, amit nagy hatékonysággal alkalmaztak Algériában a lázadók és felkelők megfékezésére. Hivatalosan utolsóként 1964-ben Kína lett az ötödik nukleáris nagyhatalom, miután 1964-ben egy kísérletben felrobbantott egy U-235 bombát. |
 forrás:picstopin.com |
A hidegháború ekkor még javában zajlik, az elképesztő mennyiségű pénzt felemésztő fegyverkezés mindkét nagyhatalomnál gazdasági nehézségeket okozott. Kína megerősödése és a fegyverzetcsökkentési lépések ellenőrizhetősége az 1970-es évek elején számos fegyverzetkorlátozási szerződés megszületéséhez vezetett. Ilyen volt az Atomcsend Egyezmény, amely betiltotta a légköri atomkísérleteket, továbbá a ballisztikus rakétaelhárító rendszereket és az űrbe telepített fegyverrendszereket is. Az intézkedés csak részben vezetett sikerhez, mindkét fél továbbra is a másik nemzet teljes elpusztításához szükséges bombák többszörösével rendelkezett.
|
|
Óriási meglepetésre ’74-ben a Mosolygó Buddha névre hallgató indiai atomkísérlet zárult sikerrel, amely komoly gondokat okozott a Közel-Keleten. A szomszédos Pakisztánt olyannyira aggasztotta ez az eredmény, hogy titkos megállapodást kötött Kínával, és saját atomfegyverek, hordózórakéták gyártásába kezdett. 1998-ban öt további atomkísérletet hajt végre India, a nemzetközi közvélemény azonban rá se bagózik a történtekre. Ennek hatására Pakisztánban a kormány belpolitikai nyomás hatására saját atomkísérletek elindítása mellett döntött. |
Rengeteg vita folyik arról, hogy Észak-Korea és Izrael rendelkezik-e nukleáris fegyverrel, és ha igen, milyen mennyiségben. A koreaiak első próbálkozása 2006-ban volt, a detonáció ereje azonban töredéke volt a várt eredménynek. 2009-ben újra próbálkoztak, ez volt az első sikeres maghasadásos robbanás, ennek hatóereje már megközelíti a Hirosimára dobott Little Boyét.
Bár Izrael kísérleti atomrobbantást nem hajtott végre, gyanúsítható, hogy jelentős méretű nukleáris arzenállal és közép-hatótávolságú ballisztikus rakétákkal rendelkezik. Az izraeli kormány hivatalosan nem erősíti és nem is cáfolja az atomfegyverprogramjával kapcsolatos találgatásokat, ám szándékosan kétértelmű nyilatkozatokat tesz arra vonatkozóan, hogy “nem Izrael lesz az első atomhatalom a Közel-Keleten”. Izrael nem írta alá az atomsorompó egyezményt, ahogyan India, Pakisztán és Észak-Korea sem.
Tetszett a cikk? Ezt olvasta már?
