A háztartási gépek térnyerése elképesztő ütemben zajlik. Egy konyhában kell lennie sütőnek, a döntés azonban nem egyszerű, ráadásul mindenkinek más szempontok fontosak. A panelekben gyakran átalánydíjat fizetnek a gázra, így ott a gázsütő jóval takarékosabb, hiszen fix összegért annyit használjuk, amennyit csak akarjuk. Egy olyan családi házban, ahol a napelemek megtermelik az áramot, az elektromos sütő lesz gazdaságosabb.
4 zónás, hagyományos gázsütő
A gázos sütőket olcsóbban beszerezhetjük, újonnan 50 ezer forinttért egy ‘A’ energiasztályba tartozó, 4 zónás, 55 literes tűzhely a legtöbb helyen megvásárolható. Erre már van két év garancia, de a jótálláshoz egy szakszervíz vagy szakember üzemehelyezése szükséges.
Egy hasonló paraméterekkel rendelkező elektromos sütő 80 ezer Ft, extraként lehet benne grill funkció, időmérő óra és sütővilágítás. Ha kicsit jobban a zsebünkbe nyúlunk, öntisztító és melegen tartó funkció, hőkijelző, légkeverés, forgónyárs és gyerekzár is jár mellé.
Az indukciós főzőlap hatásfoka a legnagyobb. Itt a hő közvetlenül a tűzhelyre tett edényben keletkezik, nem melegíti sem a levegőt, sem a tűzhelyet. Ennek oka, hogy az indukciós tűzhelyekben egy réztekercs van (elektromágnes), ami váltóáram alatt egy oszcilláló mágneses mezőt hoz létre.
Gyorsabban érik el a kívánt hőmérsékletet és energiatakarékosabbak a fűtőszállal működő típusoknál, azonban csak mágnesezhető edényekkel és serpenyőkkel boldogulnak. A legtöbb acél és öntöttvas főzőedény ilyen, az alumínium, réz, üveg és egyes rozsdamentes acél edények azonban nem használhatóak. Egy mágnes segítségével könnyedén ellenőrizhető akár a megvételre szánt, akár a már meglévő edények alkalmassága, mivel az indukciós főzőlapon használható edények vonzzák a mágnest. Áruk nagyjából megyegyezik az elektromos tűzhelyekkel.
indukciós főzőlap
Nem túl elterjedtek, de léteznek halogénes főzőlapok is. Ezek bármilyen edénnyel jól működnek, elég magas a hatásfokuk, kifejezetten energiatakarékosak de piszok drágák: egy olcsóbb kerámialapos halogén tűzhely ára 250 ezer forint.
Fogyasztás szempontjából nem könnyű összehasonlítani őket. Annak ellenére, hogy a gázsütő hatásfoka a legrosszabb, a legolcsóbban mégis ez üzemeltethető. Egy megajoule energiáért a gáz esetében 2,7 forintot, az áram esetében 12,5 forintot (1kWh ~ 3,6 MJ) fizetünk ki. Az egyszerűség kedvéért 10 liter vizet forralunk teafőzéshez, 15 fokról 75 fokra melegítjük fel.
A fogyasztási-fenntartási csatát is a gáz nyerte, azonban még nincs vége. Nagyon fontos a biztonság, nem csak a konyhában kószáló gyerek(ek) miatt, egyébként is. Szerezhetünk komolyabb égési sérüléseket, a gáz önmagában robbanásveszélyes, a láng elvonja a levegőből az oxigént. Aki gázzal süt-főz, ügyeljen a megfelelő szellőztetésre, használat után megfelelően zárja el a készüléket, sütés közben ne hagyja magára sütőt vagy a gyerekeket. Égési sérülést szerezhetünk elektromos sütőnél is, mondjuk jóval nehezebben. A mai darabok már egy tucat helyen vannak felmatricázva, hogy “Ne érjen hozzá!” itt és itt.
halogén főzőlap
Kardinális kérdés a tisztítás – ha kifut a bableves, a takarítás elkerülhetetlen. Az elektromos gépek máris egyenlítenek, miután lehűlt a lap, egy mozdulattal letörölhetjük a szennyeződést. Az étel nem ég rá a felületre, nem csapkodnak fel a lángok, nagyon szerethető és praktikus. A gáznál ott a rács, rosszabb esetben a rózsákat is le kell szednünk és takarítanunk.
A sütőt ritkábban használjuk, mégis itt jelennek meg a legcifrább igények. Ha a gázos és elektromos tábort ha egymásnak eresztenénk, biztosan nem tudnának megegyezni, melyikkel lehet finomabbra sütni az ételt. A gáz közelebb áll az igazi tűzhöz, az elektromos sütők a felső/alsó sütésnek és a légkeverésnek köszönhetően egyenletesen oszlatják el a hőt. Nem gondolom, hogy van jelentősége az étel ízét tekintve, persze egy régi gázos sütőben könnyebb odaégetni vagy éppen nyersen a hagyni süteményeket.
Egy villanysütő fogyasztása 4,5-7,5 kWh közé esik, ez óránként 200-350 Ft kiadást jelent. A meglepően magas érték láttán joggal borulhatunk ki, de fontos megemlítenünk, hogy amikor például 2 órát sütünk, az a fűtőszálnak nem kétórányi csúcsteljesítménnyel folyó munkát jelent. Szinten tartani a hőmérsékletet jóval kevesebb energiát igényel, mint felmelegíteni a levegőt egy adott hőmérsékletre. Az extra funkciókról már esett szó, ezek egy része növeli a kényelemérzetünket és ezzel együtt a fogyasztásunkat is.
Aki váltáson gondolkozik vagy már váltott is, több dolgot újra meg kell tanulnia. A hőmérsékletváltoztatás jóval lassabban történik, mint a gázos sütőknél, míg a láng azonnal kialszik, a főzőlap lehűl. Az ételeket könnyen odaégethetjük, ha nem számoljuk bele a lassabb kihűlést, és ottfelejtjük a lapon az ételt. Különböző ételeket különböző hőmérsékleten kell sütni – ezt már megszokhattuk a gázsütőknél is – azonban a kevésbé rutinos felhasználók számára komoly fejtörést okoz a megfelelő fokozat kiválasztása.
Sütési hőfokjavaslatok egyes ételekhez (Celsius-fokban)
Piskóta: 180
Kevert tészták: 180-200
Omlós tészták: 200-220
Aprósütemények (pl. kekszfélék): 225
Vaniliás kifli: 220
Gyümölcskosár: 200
Kinyomós (gépi) keksz: 190
Kelt tészta: 180-200
Pizza: 200
Kenyér: 200
Zsemle: 220
Muffin: 180
Leveses tészta: 225
Rétes: 200
Égetett tésza (pl. képviselőfánk): 200
elektromos sütők és főzőlapok
A gázos sütőkkel alapvetően nincs sok baj, a használatuk és tisztításuk kicsit körülményesebb modern társaiknál, de fenntartásuk általában olcsóbb. Ha valami kombinált csodát választunk és edényeink nagy része mágnesezhető, érdemes meggondolni az indukciós főzőlapot, ezzel spórolhatunk a legtöbbet. Sütő választásakor egyre többen az elektromos mellett döntenek – itt figyeljünk arra, hogy minnél magasabb energiaosztályba tartozzon, űrtartalma elegendő legyen az egész családnak, csak a számunkra fontos prémiumfunkciókat tartalmazzák.
