Ritkán látott jéggyűrűk jelentek meg a Duna egyik mellékágán

Látványos és ritka jégmintázatok alakultak ki Szigetszentmiklós térségében, a Duna egyik mellékágában az elmúlt napokban. Az Időkép szerint a felülről is jól kivehető, koncentrikus körökre és spirálokra hajazó formák egy természetes hidrodinamikai jelenség nyomai.

A jéggyűrűk kialakulásának hátterében az áll, hogy a felszín már fagyásközeli állapotba került, miközben a víz alatta még lassan áramlott. A szigetek, félszigetek és a tagolt partszakasz miatt a folyóban pedig számos kisebb örvény jött létre.

Ezek az örvények folyamatosan keverték a vizet: a középpontjukban enyhén melegebb víz áramlott felfelé, ami lassította a jég vastagodását, míg a peremeken gyorsabban tudott megfagyni a felszín. Ennek eredményeként alakultak ki a jellegzetes, gyűrűs szerkezetek. A spirális és koncentrikus minták nem mozognak, nem forognak: a víz pillanatnyi áramlási struktúrája egyszerűen belefagyott a jégbe.

Miért nem szabad rámenni a jégre?

A sötétebb foltok és körök a vékonyabb jégre, esetenként feláramlási pontokra vagy enyhén nyílt vízfelszínre utalnak. Ezek a területek különösen gyengék lehetnek, ezért a látványosság ellenére a jégre lépés kifejezetten veszélyes.

Az ilyen tisztán kirajzolódó jéggyűrűk viszonylag ritkák, mert nagyon szűk feltételrendszer szükséges a kialakulásukhoz: tartós hideg, de nem teljes befagyás, gyenge áramlás és hosszú ideig fennmaradó örvénymezők.

Kapcsolódó

Így néz ki az űrből a behavazódott Magyarország

A NASA felvételein a fővárost, a Balatont és a komplett Kárpát-medencét hólepel borítja.