Kultúra

Kolozsvár román főgimnáziumának indult, de Erdély visszatérése után a nemzeti építészet utolsó nagy alkotása lett belőle

Magyar Építőművészet, 1942/5. / Arcanum Újságok, Handa család / Fortepan
Magyar Építőművészet, 1942/5. / Arcanum Újságok, Handa család / Fortepan
A több mint harminc éven át a Securitate helyi központjaként működő óriás történetében egymást érték a furcsaságok, hiszen a románok eredetileg iskolát akartak építeni, végül azonban magyar honvédek, illetve egy későbbi miniszterelnök kezdte meg a munkát. A háború után aztán újra egymást követték a változások, a belső és külső értékek jó részének pedig jó eséllyel örökre nyoma veszett.

Az építészet világában nem rendhagyó dolog, hogy valami funkciót vált, hiszen

  • a szabadkőművesek budapesti központja nemrég luxusszállodaként nyitotta újra a kapuit;
  • a náci Németország birodalmi iskolájának szánt budai épületből végül irodaház lett;
  • az Invalidus-ház (1716–1727) pedig csak fél évszázadon át működött kórházként, illetve hadirokkantak otthonaként – 1783-ban laktanyává vált, 1894-ben pedig a főváros ide költöztette a ma is a falak közt székelő Főpolgármesteri Hivatal elődjét.

A sort akár a végtelenségig folytathatnánk, átlépve Magyarország jelenlegi határait, de kevés annyira erős történetre bukkanhatnánk, mint a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI, illetve a városi rendőrség által közösen használt kolozsvári óriásé, ami első látásra átlagos századfordulós középületnek tűnhet:

Ennél persze semmi sem állhatna távolabb a valóságtól, hiszen a Traian (egykor Árpád) út mentén álló épületet eredetileg a város legnagyobb román iskolájának szánták, a projekt azonban sosem ért révbe, hiszen Olaszország és a Harmadik Birodalom 1940. augusztus 30-án meghozta a második bécsi döntést, Észak-Erdély pedig rövid időre újra Magyarország része lett.

A honvédek néhány nappal később be is vonultak a visszacsatolt területre, az épületeket felmérő magyar állam pedig úgy döntött, hogy a „falegyenig elkészült, részben már lefedett nyers csonk”, amit pénzhiány miatt nem fejeztek be, iskola helyett inkább katonai célt szolgáljon: a falak között az akkor épp egy közeli szállodában székelő IX. Honvéd Hadtestparancsnokság új otthonát képzelték el.

A cikk tartalmából

Cikkünkből többek között kiderül:

  • Mit gondolt az épületről Kós Károly és a kor más meghatározó építészei?
  • Mi zajlott ott azokban az évtizedekben, mikor a hírhedt Securitate központja volt?
  • Milyen művészeti értékekkel volt tele, és hogyan veszhettek el ezek mára?
  • Milyen pályát futott be az építész Ormay János, aki a háborút követően Amerikába emigrált?
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik