A kompetenciamérésekkel kapcsolatban sokszor felmerül bírálatként, hogy vannak iskolák, pedagógusok, akik kedvezőbb színben akarják feltüntetni a diákjaik teljesítményét. Ennek oka az lehet, hogy az iskola-összevonások, iskolabezárások során esetleg a fenntartó a kompetenciamérés adatait veszi alapul. Ilyen „kozmetikázások” miatt viszont a mérés hitele csorbulhat. Korábban az FN.hu-nak Pongrácz László, a mérést lebonyolító Oktatási Hivatal (OH) főosztályvezetője elmondta, az ilyen fajta szóbeszédet általában nem tartja megalapozottnak.
Az OH egyébként minden egyes telephelyre küld egy mérési ellenőrt, aki segíti és felügyeli a szerdai vizsgálat lebonyolítását. Az iskola mérési adataiból egyébiránt lehet következtetni a manipulációra, de csak elvétve találkoztak ezekkel a szakértők. Az a néhány rossz adat, ami mégis emiatt előfordulhat, az országos eredményeket statisztikailag biztosan nem befolyásolja. Elsősorban az iskolák, és főleg fenntartóik érdeke, hogy a mérés során valós adatok keletkezzenek, ezért az sem meglepő, ha a fenntartó az OH-tól függetlenül, saját eszközeivel is ellenőrzi a mérés folyamatát. Az eredményeiket manipuláló iskolák leginkább magukat csapják be – szögezte le Pongrácz.
Elvesztegetett két év?
mit mér?
A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését, vagy a szöveg részeinek, vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben.
A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége).
A kompetenciamérés nem csak azt tudja kimutatni, hogy „Az iskola tanulói jobban teljesítettek B iskola tanulóinál valamely területen”. A mérés a teljesítményeket nemcsak abszolút skálán mutatja be, hanem a tanulók szociokulturális hátterét megjelenítő családi háttérindex segítségével azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai teljesítményét is láthatóvá teszi, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak. Mivel Magyarországon a tanulók teljesítményét kiugró mértékben a család szociokulturális helyzete befolyásolja, így az egyes iskolák gyengébb teljesítményét is erre lehet leginkább levezetni. A mérés össze tudja hasonlítani a nagyjából hasonló diák-összetételű intézmények közötti pedagógiai teljesítményeket is.
A nemrég megjelent 2010-es adatok a közoktatás teljesítményének időbeli alakulásában nem tanúskodnak semmilyen, statisztikailag alátámasztható változásról. A különböző képességszinteken teljesítő tanulók aránya egy-egy adott évfolyamon alig változott az utóbbi három évben.
Egy nagyon érdekes összefüggésre is felhívta a figyelmet a tavalyi teszt, mégpedig arra, hogy a szövegértés és a matematika területén eltérő a tanulói teljesítmények fejlődésének üteme. A 6. évfolyamról a 8. évfolyamra nagyobb mértékű volt a fejlődés a matematika területén, a 8. és 10. évfolyamok között viszont mindkét területen lelassult a fejlődés. De míg a szövegértésben ekkor is értékelhető különbség maradt, a tanulók matematikai eszköztudása szinte nem fejlődött a két év közötti időszakban. A matematikai eszköztudásnak ez a stagnálása nagy valószínűséggel mindössze ezt a tényt tükrözi, hogy a gyakorlati alkalmazási készségek fejlesztésére a középiskolai matematikaoktatás általánosságban kevés hangsúlyt helyez.
Nem túl nehéz, nem túl könnyű
A mérés a 4., 6., 8., 10 évfolyamokon – kevés kivételtől eltekintve – minden tanuló számára kötelező, így abban az idén összesen 387 158 diák vesz részt. A tesztek a 4. évfolyamon nem tantárgyi ismereteket, hanem olyan, sok év alatt fejlődő alapkészségeket, képességeket mérnek, mint az írás, az olvasás, a számolás és a gondolkodás. A többi évfolyamon a tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók miként képesek alkalmazni matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és a hétköznapjaikban.
A teljes körű mérések célja a tanulók adott képességeinek, készségeinek minél pontosabb feltérképezése függetlenül attól, hogy a tanuló gyengébb vagy erősebb képességű. A mérés szervezőinek nem célja, hogy a feladatlapokat minden tanuló könnyen megoldja, hiszen az ország legjobb és leggyengébb diákjai ugyanazt a tesztfüzetet oldják meg. A mérésnek mindegyikükről megfelelően megalapozott eredményeket kell szolgáltatnia. Így nem lehet meglepő, hogy míg egyes tanulócsoportok szokatlanul nehéznek találják majd a felmérést, mások szerint az túlságosan könnyű lesz – magyarázza előre az Oktatási Hivatal a minden évben visszatérő „túl nehéz volt-túl könnyű volt”- vádakat.
A kompetenciamérés eredményeiről nyilvános jelentés készül fenntartói, iskolai és telephelyi összesítésben a mérést követő év február 28-áig. Az iskolajelentésben közölt adatok lehetővé teszik, hogy az iskola elemezze saját munkáját, és összehasonlítsa azt a többi iskola teljesítményével. A magyar közoktatás országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben indult el, melyet mára Európa és a világ szakmailag és szolgáltatásaiban legkorszerűbb mérési rendszerei között tartanak számon.
