A legtöbbeknek a családi, baráti együttlétről, a pihenésről, esetleg a hitük megéléséről szóló ünnepi időszak rengeteg ma is élő, kívülről nézve különösnek ható népszokással és modernebb hagyománnyal fonódik össze a különböző kultúrákban.
Az ukránoknál például pókháló is kerül a karácsonyfára, a finneknél békenyilatkozatot olvasnak fel, míg a japánok egy vödör KFC-s csirke körül gyűlnek össze szeretteikkel, vagy éppen randiznak karácsonykor.
Izlandon a karácsonyi időszakot Jólként nevezik (a többi skandináv országhoz hasonlóan), ami egy germán téli fesztivál neve volt, mielőtt beépült volna a keresztény hagyományba. A szűkebb ünnepi időszak advent közepén, a 13 jólasveinar közül az első érkezésévvel kezdődik a szenteste előtti tizenharmadik napon, és a január 6-ai távozásukig tart. Ezek a csintalan trollok az izlandi néphagyomány szerint válogatott eszközökkel törnek borsot a családok orra alá, az egyikük például megeszi a serpenyőben hagyott ételt, egy másikuk gyertyát lop – a barlangban élő szüleik, Grýla és Leppalúði pedig megeszik a rossz gyerekeket.
