A bíróság által jogerõsen feloszlatott Magyar Gárda alapítója a XII. kerületi Turul-szobor elõtti rendezvényen bejelentette: az egység megteremtéséért a következõ hónapokban felkeresi valamennyi gárdatagot.
A Jobbik elnöke az Új Magyar Gárda, a Magyar Nemzeti Gárda tagjai, valamint jobbikos politikusok és szimpatizánsok elõtt, a Magyar Gárda és a Rongyos Gárda megalakulása alkalmából azt mondta, a Jobbiknak és a gárdáknak “testvéri szövetségben” kell lenniük egymással. Mint fogalmazott, “a Jobbik nincs meg a gárda nélkül, és a gárda sincs meg a Jobbik nélkül”.
A mintegy ötszáz fõ részvételével zajlott rendezvényen Vona Gábor jelezte: szívük szerint gárdamellényben vennének részt a megemlékezésen, de azért nem teszik, mert betartják a törvényt. A Turul-szobor felállítása, illetve tervezett elbontása körüli vitákra utalva leszögezte, ahogy joguk van turulszobrot állítani bárhol magyar földön, ugyanúgy joguk van megszervezni “saját önvédelmüket” is.
Vona Gábor beszédében többször is bírálta a kormánypártokat, és azt mondta, hogy a Fidesz csak egyetlen választási ígéretét teljesíti, a “csak a Fidesz” jelmondatot. Szerinte a választáson megszerzett kétharmados többség nem a Fidesz gyõzelmi zászlója, hanem a “temetési menete” lesz. A Turul-szobornál tartott rendezvény után, a Farkasréti temetõben a nyugat-magyarországi felkelésre emlékezve koszorúzást tartottak az egykori Rongyos Gárda tagja, Vámossy Tibor síremlékénél.
A koszorúzás elõtt Novák Elõd, a Jobbik országgyûlési képviselõje bejelentette: a Jobbik “új missziója”, hogy helyreállítsák a Rongyos Gárda méltó megítélését, és el kívánják érni az 1919-ben alakult gárdáról való megemlékezés állami szintre emelését. Szabó Gábor pártigazgató azt mondta, a fõvárosban köztéri szobrot szeretnének állíttatni a Rongyos Gárda emlékének.
Az 1919 áprilisában alakult Rongyos Gárda elnevezésû fegyveres csoport célja volt a trianoni békeszerzõdés miatt elvesztett területek egy részének visszaszerzése is. A nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28. és október 13. között zajlott a mai Burgenland és Magyarország nyugati területén. Elõzménye az volt, hogy a trianoni békeszerzõdésekben Ausztriának ítélték Nyugat-Magyarországot, beleértve Sopront és környékét is. Magyarországon felkelõcsoportok szervezõdtek, amelyek felvették a harcot a bevonuló osztrák csendõrökkel. A felkelés nyomán sikerült elérni, hogy Sopron és környéke népszavazás útján dönthessen hovatartozásáról. Vámossy Tibor a felkelésben vesztette életét.
A megemlékezésen több jobbikos képviselõ mellett megjelent Für Lajos, az Antall-kormány honvédelmi minisztere is.
A rendezvényen rendbontás és rendõri intézkedés nem történt.
