Ugyanakkor továbbra is a magyarok körében reménykednek legtöbben a gazdasági helyzet javulásában – összegzi az elemzés.
Miközben hosszú évek óta változatlanul tízből csupán egy magyar értékeli jónak saját és háztartása anyagi helyzetét, a többi visegrádi országban élők körében ez a mutató romlott az elmúlt fél évben. Ez a megállapítás egyaránt érvényes a 2011 elején az elmúlt hét év legjobb mutatóit produkáló csehekre és lengyelekre, valamint az utóbbi években magukat egyre rosszabbul érző szlovákokra is. A lengyel adatpont azonban még így is egy 2007 elején kezdődött javuló trendbe illeszkedik, míg Csehországban immár hosszú ideje 35 és 40 százalék között alakul az elégedettek aránya.
A magyarok 2007 óta tartó növekvő derűlátása 2011 közepére egyértelműen megtört, és ezzel csatlakozni látszanak a többi visegrádi országban az évtized közepe óta megfigyelhető enyhe negatív trendhez. Ennek nyomán ma a magyarok mindössze 15 százaléka reméli háztartása anyagi helyzetének javulását a következő egy évben. Csehország esetében megfigyelhető, hogy a várakozások 2009 közepe és 2010 eleje között hirtelen javultak, majd a mutató mostanra újra elérte a két évvel ezelőtti mélypontot.
A kutatók szerint, mivel az ország gazdasági helyzetének megítélésében a magyarok véleménye már korábban is nagyon negatív volt, a 2006 közepe és 2007 eleje közötti, statisztikailag is érzékelhető romlás óta a magyarok között alig akad olyan, aki pozitívan vélekedne ebben a kérdésben. A magyarok kirívóan negatív helyzetértékelésén – a többi országgal ellentétben – a gazdasági válság sem hagyott nyomot. A visegrádi régióban az elmúlt fél évet a gazdasági helyzet megítélésében a stagnálás (Lengyelország, Magyarország) illetve enyhe romlás (Csehország, Szlovákia) jellemezte – írták az összegzésben.
A visegrádi négyek országaiban készített kutatás a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében valósult meg.
