A Liga Szakszervezetek elnökére, Mészáros Melindára hivatkozva írta a Világgazdaság, hogy úgy tűnik, nincs esély a béreket terhelő munkáltatói közteher, a jelenleg 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentésére. Pedig a munkáltatók nagyon számítottak arra, hogy a kormány csökkenti a szochót, ami a vállalkozói oldal kérése volt és ettől tette függővé a megállapodását a szakszervezetekkel. Vagyis a szakszervezetek is számítottak az adócsökkentésre.
A szakszervezeti vezető elmondása szerint a kormány arra hivatkozva nem lépi meg a régóta lebegtetett adócsökkentést, hogy egyrészt a költségvetésben nem áll rendelkezésre elegendő forrás, éves szinten 200 milliárd forint kiesést jelentene. Másrészről épp a múlt héten jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a 11 pontos mikro- és kisvállalatokat is érintő adócsökkentési programját.
A nyugdíjkasszának alapvetően két lába van, a munkavállalói tb-járulék és a munkáltatói közteher. A szocho elődje, a munkáltatói tb-járulék korábban (2010-ben még) még 27 százalékos volt, ez csökkent (jellemzően a bértárgyalások mentén) fokozatosan 13 százalékra. Az alaposan lefaragott szocho azonban már nem egy az egyben a nyugdíjkasszába megy.
Azt már az Economix írta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kimutatása szerint a szocho a nyugdíjkassza kritikus pillére. Idén a szocho 86,96 százaléka megy a nyugdíjbiztosítási alapba, a többi az egészségbiztosítási alapba. Arra is kitérnek, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap csak a járulékokból és a szochóból idén sem tudta fedezni a kiadásait, így jelentős központi költségvetési hozzájárulásra szorult. A portál szerint, ha tovább csökkentik a szociális hozzájárulási adót, borulhat a nyugdíjfizetés. Az idei, 2025-ös adatokból ugyanis kirajzolódik, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozása már most is feszített, a szocho bevételei pedig elengedhetetlenek a rendszer stabilitásához – írták.
Persze, ha onnan nézzük, hogy az eddigi szochócsökkentés hatásait is rendre ellensúlyozta a költségvetés, hogy meglegyen a nyugdíjkiadások fedezete, akkor most is beleférhetnek a nyugdíjkifizetések és az adócsökkentés is.
Mint korábban lapunk is megírta, 2026-ban a minimálbér 10–11 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 7–8 százalékkal nőhet, így a minimálbér bruttó 320–323 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 373–377 ezer forint között alakulhat. A Portfolio most arról értesült, hogy ezekről a számokról tárgyal szerdán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF).
