Bertha Szilvia a közleményben úgy fogalmaz: a kormánypárti többséggel elfogadott módosítás szerint „a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatók” csak akkor élhetnek a munkabeszüntetés alkotmányos jogával, ha előzetesen megegyeztek a (gyakorlatban nem meghatározott) elégséges szolgáltatás mértékéről.
A Jobbik álláspontja szerint ez az adminisztratív eszköz gyakorlatilag zsarolási pozíciót biztosít a munkaadónak, aki így bármikor ellehetetlenítheti a tiltakozás eme módját. Ezzel a közszolgáltatásban dolgozók hátrányos megkülönböztetésben részesülnek azokkal a munkavállalókkal szemben, akiknek sztrájkjogát semmi nem korlátozza.
Az ellenzéki politikus úgy véli: további törvényalkotói hiba, hogy a korlátozás szembemegy a jogalkotási alapelvekkel, mely szerint törvénymódosítás előtt társadalmi egyeztetésre lett volna szükség. Ezt azonban a kormány elmulasztotta: nem egyeztetett sem a szociális partnerekkel, sem az érintett szakszervezetekkel a munkavállalók jogainak korlátozásáról, de a Munka Törvénykönyve alapján sem lehetne csorbítani a sztrájkjogot – hangsúlyozza a közlemény.
