A Budapesti I. és XII. kerületi Ügyészség vádiratot nyújtott be B. Béla ellen a „nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása” bűntette miatt – tájékoztatta Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t.
A vádirat lényege szerint B. Béla egy 2010. augusztus 4-én közzétett televíziós műsorban nagy nyilvánosság előtt a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tüntette fel – közölte a szóvivő. Az eljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság folytatja. A „nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása” bűntett három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
’56 szerinte ellenforradalom volt
Biszku Béla tavaly augusztus 4-én a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak, nemzeti tragédiának mondta. Az egykori belügyminiszter úgy fogalmazott: elszenvedője volt a Rákosi-rendszernek és az általa máig ellenforradalomnak tekintett 1956-os eseményeknek, amelyek idején az angyalföldi pártbizottság titkára volt.
„Nem akartam belügyminiszter lenni” – jelentette ki Biszku Béla, szavai szerint azonban a Politikai Bizottság döntése után „nem volt fellebbezési lehetőség”, így övé lett a pozíció, négy miniszteri éve alatt pedig „a közbiztonság helyreállt az országban”.
Biszku Béla
Az 1921-ben született Biszku szinte az egyetlen mai is élő egykori keményvonalas kommunista vezető. A rendszerváltás után visszavonult politikus már az 1956-os forradalom előtt is vezető politikai beosztásokban dolgozott. 1956-ban fegyveres csoportot szervezett a felkelők ellen. Ezért a tettéért később megkapta az akkori legmagasabb kitüntetést, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet. A forradalom után, 1957-ben belügyminiszter lett és maradt 1961-ig, majd 1978-ig az MSZMP KB titkára. Mint belügyminiszter, közvetlenül irányította a megtorlást.
Az első vonalból akkor került ki, mikor szembeszállt Kádár János gulyás- kommunizmust hirdető, enyhülő politikájával. 1989-ben nyugdíjba vonult, 240 ezer forintos nyugdíját azóta is kapja.
A forradalom utáni megtorlásokról azt mondta: „akik a rendszer ellen vétettek, azok felelősségre vonását a rendszer kezdeményezte”. Saját szerepéről szólva úgy fogalmazott: politikai vezető volt, a megtorló ítéleteket – köztük a halálos ítéleteket – nem ő hozta.
Tagadta, hogy a büntetőeljárásokba beavatkozott, így azt is, hogy kifogásolta „a fizikai megsemmisítések” alacsony számát, ugyanakkor elmondta, hogy a forradalom után indult eljárásokat nem tekinti koncepciós pereknek, mert azok szerinte „elkövetett cselekmények miatt” indultak.
„Rettenetesen sajnálok minden embert, akinek az életét elvették vagy megcsonkították” – mondta azzal kapcsolatban, hogy a róla készült dokumentumfilmben Nagy Imrével kapcsolatban úgy fogalmazott, „megérdemelte a sorsát”. A megtorlásokért nem kért bocsánatot.
Nyugdíjazásáról elmondta, hogy ő kezdeményezte, mivel több ügyben nem értett egyet Kádár Jánossal, akit „a huszadik század legnagyobb politikai egyéniségének” nevezett.
Biszku Béla a Duna Televíziónak adott nyilatkozatában cáfolta azt a híresztelést, miszerint több mint hatszázezer forint a nyugdíja. Mint mondta, 240 ezer forintos ellátást kap. Hozzátette: 1989-ben nem félt, nem volt félnivalója, mivel korábban „a nép érdekeit” szolgálta.
A korábbi belügyminiszter a tavaly róla készült dokumentumfilmről azt mondta, hogy a film kizárólag a készítők – a Mandiner két újságírója, Novák Tamás és Skrabski Fruzsina – politikai véleményét tükrözi, mivel a vele folytatott beszélgetésből „önkényesen kiragadtak részleteket”, annak teljes szövegét azonban nem hozták nyilvánosságra.
Az elmúlt 20 évben nem adott interjút, és tavaly nyáron először állt a nyilvánosság elé az után, hogy a mozikban júniusban bemutatták a róla szóló, Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet.
A Jobbik feljelentette
A Duna Televízió műsora után két nappal a Jobbik egyik politikusa bejelentette, hogy a kommunizmus bűneinek nyilvános tagadása miatt feljelenti Biszku Béla egykori belügyminisztert.
Pár nappal később a BRFK nyomozást indított a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntett elkövetésének gyanúja miatt az egykori magas rangú MSZMP-politikus ellen.
Biszku Bélát feljelentették emberiesség elleni bűncselekményért is. A Magyar Nemzet december 1-jén számolt be arról, hogy felterjesztették a Legfőbb Ügyészséghez Biszku Béla ügyét, miután a Fővárosi Főügyészség október végén e tárgyban elutasította a feljelentést. Az eljárást Gellért Ádám jogi tanácsadó kezdeményezte. Beadványa szerint a Kádár-rendszer belügyminisztere, az állampárt Politikai Bizottságának tagja felelőssé tehető azért, hogy Maléter Pált, Szilágyi Józsefet, Gimes Miklós és Nagy Imrét 1958 nyarán koncepciós eljárásban halálra ítélték, majd kivégezték.
Emberiesség ellen elkövetett bűncselekmény is lehetne a vád
A nemzetközi jog alapján lehetőség lenne Biszku Béla, egykori kommunista belügyminiszter, az 1956-os megtorlások egyik vezető alakjának vád alá helyezésére – írta korábban az fn.hu. Az egyik hágai nemzetközi bíróságon dolgozó nemzetközi jogász, Gellért Ádám úgy véli, van lehetőség az 1956-os megtorlások még életben lévő irányítói ellen eljárások indítására, mégpedig a legsúlyosabb létező bűncselekmény, a nemzetközi jog által emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények vádjával. Ez ugyanis a legtöbb bűncselekménnyel (beleértve az emberölést is) szemben elévülhetetlen. Az sortűzperek során a kilencvenes években éppen ezen nemzetközi szabályok alapján hoztak a bíróságok marasztaló ítéletet.
A jogász beadványt nyújtott be tavaly október 21-én a Nemzeti Nyomozó Irodának, amelyben arra kéri, hogy vegyék figyelembe az álláspontját, és fontolják meg egy vizsgálat indítását az 1956-os megtorlásokat irányító személyek, köztük Biszku Béla ellen. A dokumentumot végül a Nemzeti Nyomozó Iroda továbbküldte a Fővárosi Főügyészségnek, amely november közepén közleményben tudatta, hogy „mivel eljárás elévülés miatt nem indítható” elutasítja a feljelentést, így nem indul nyomozás Biszku ellen azokban a vádpontokban, amelyeket Gellért felhozott. A jogász nem kívánta minősíteni az ügyészi határozatot, azt viszont elmondta, hogy panasszal fog élni a határozattal szemben.
