„A prostitúció a nők elleni erőszak része, amely minden nőt érint, és a nemek közti egyenlőtlenséget erősíti”. Ezzel kezdte Juhász Borbála, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség alelnöke az Európai Női Lobbi (EWL) „A prostitúció nélküli Európáért” című kampányának megnyitóját. A prostituált nőkkel foglalkozó szervezetek ugyanis a prostitúció fő okát a nemek közti egyenlőtlenségben látják.
Betlen Anna, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség egyik tagszervezetének, a Mona Alapítványnak a szakértője borúlátó. Szerinte Magyarországon a prostituáltak számára nincs megfelelő állami segítség: menedékhely, jogi védelem, pszichológiai és szociális ellátás. “Persze szervezetek foglalkoznak ezzel, de ez kevés. Ráadásul azokat, akik működtetik, sosem kapják el. Mi legalábbis nem tudunk arról, hogy eljárás indult volna, de ítélet biztosan nem született gyermekprostitúció miatt Magyarországon.” Mivel a jogszabályok enyhe büntetési tételként értelmezik – nem deríthetők fel hatékonyan azok, akik gyermekeket kényszerítenek prostitúcióra.
Hogy hány fiatalt is érint ez Magyarországon, erre a szakértő nem tudott válaszolni, de elmondása szerint súlyos társadalmi problémáról van szó, ami leginkább persze a nőket érinti. „Vannak fiúk és férfiak is, akik a testükből élnek, de őket is inkább férfiak használják, hiszen ez alapvetően egy maszkulin szórakozás.”
Pintér kijelentésére petíció a válasz
Június 17-én küldte el a Belügyminisztériumnak a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom a petícióját „10 pont a gyermekprostitúció ellen” címmel. A kezdeményezés Pintér Sándor belügyminiszter kijelentésére válaszként indult, miszerint a kislányok önként választják a prostitúciót, így tehát szó sincs kényszerítésről.
Az aláírók szerint a gyermekprostitúció nem szabad választás, hanem súlyos kényszer, aláássa a gyermekek biztonságát, jövőjét, felnőttekkel való kapcsolatát. Követelik, hogy a kormány kezdje el alkalmazni a törvény adta lehetőségeket, és a prostituáltak üldözése helyett a használókat büntesse. Ezen kívül módosítsa a jogszabályokat, hogy a mostaninál súlyosabb büntetés fenyegesse azokat, akik kiskorúakat kényszerítenek testük áruba bocsátására. Kutassa föl és büntesse meg a haszonélvezőket és az emberkereskedőket. Végül pedig hogy a prostitúcióval, illetve emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekből szerzett hasznot kobozzák el és azt az áldozatok ellátására, támogatására fordítsák.
Betlen Anna úgy nyilatkozott: „Több mint ezren írták alá a petíciónkat, amihez közel harminc szervezet is csatlakozott a politikai paletta minden oldaláról. Ez tehát olyan ügy, amely túllép politikán. Szívesen együttműködünk a jelenlegi kormányzattal, nyitottak vagyunk bármilyen megoldási javaslatra. A hosszú távú megoldás ugyanakkor a megelőzés lenne: a felelős szexuális magatartást ugyanúgy kisgyerekkortól kellene tanítani az iskolákban, mint például a helyes közlekedést. Ehhez azonban nálunk sajnos hiányzik a megfelelő szociális háttér.”
Videó a prostitúció ellen
Az Európai Női Lobbi is kampányt indít a prostitúció leküzdéséért. Egyperces videójuk, melyet június 17-én délben Brüsszelben mutattak be, a szemléletváltás szükségességére hívja fel a figyelmet. „Egy pillanatnyi figyelem, empátia: ennyit akarunk a filmünkkel elérni.” – mondja Patric Jean, belga filmrendező. „Arra bíztatjuk a nézőt, hogy képzelje magát a főszereplő helyébe, gondoljon bele, milyen is az, amikor pénzért bérbe veszik valakinek a testét. Ha ez rossz érzést kelt, hát rajta, akár fel is lehet lépni ellene.”
Az Európai Női Lobbi „Együtt egy prostitúció nélküli Európáért” kampánya a kormányoknak is szól: konkrét lépéseket sürget a szexuális és gazdasági kizsákmányolás ellen.
Miért nem szállnak ki?
Sokan azért nem veszik komolyan a problémát, mert szerintük ha valakinek nem jó, ne csinálja. A kiszállás azonban még felnőtt nők esetében sem könnyű, gyermekeknél pedig szinte lehetetlen küldetéssel ér fel. Ha a rendőrség nem deríti fel a futtatókat, a szexmunkásoknak a fenyegetés, a fizikai kényszer mellett nincs erejük egyedül kiszállni, ráadásul ehhez az állam és a szociális ellátórendszer sem nyújt semmiféle segítséget.
Bár a gyermekprostitúció Magyarországon büntethető, a rendőrség ahelyett, hogy a törvény szellemében a futtatókat, az emberkereskedőket büntetné, a prostituáltakat zaklatja, ráadásul már a 14. életévüket betöltött gyermekeket is harminc nap elzárásra ítélhetik.
Juhász Borbála szerint Magyarországon átlagosan 14 évesen kezdik el az ipart, 16 éves korukban pedig már sok esetben kiviszik Nyugat-Európába, vagy akár más kontinensre a fiatalokat. Két-három évig használják, aztán előfordul, hogy megölik őket. „A zürichi türelmi zónában már szinte csak magyar lányok árulják a testüket, az amszterdami piroslámpás negyedben pedig van Nyíregyháza utca, amin csak abból a városból valók állnak. Ráadásul sokszor terhesen is dolgoztatják a lányokat, nőket.”
Kérdésünkre, hogy mégis mit tehet, aki ki akar szállni, Betlen Anna így válaszolt: „Nyugat-Európában ehhez a rendőrség nyújt segítséget, velük kell együttműködni, ők sok esetben a hazajutásban is segítenek. A baj csak az, hogy ezeknek a lányoknak sokszor nincs hová menniük, hiszen így visszakerülnének abba a családba, környezetbe, ami őket prostituálta. Pénzt kellene Magyarországon fordítani az ellátórendszerre, ami lehetővé tenné a kiszállást.”
érdekérvényesítés
A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség Magyarországot képviseli az Európai Női Lobbiban. Jelenleg 24 civil szervezet tagja az ország minden részéről. Hosszú távú célkitűzése, hogy a magyar nők társadalmi és jogi egyenlőségéhez hozzájáruljon és szemléletváltozást indítson el a nemek esélyegyenlősége terén.
