A cél ugyanis nem nagy tömeg toborzása volt, hanem a Hallgatói Hálózat brand megismertetése és a párbeszéd elindítása – mondta az egyik főszervező. „Mi húszan, a szervezők sem vagyunk mind egy véleményen a tekintetben, hogyan kellene megreformálni a felsőoktatást – ez a beszédekből is kitűnt. Éppen ezért fontos, hogy először mi üljünk le – azok a hallgatók, akik nem értenek egyet a felsőoktatási törvénytervezettel -, hogy megállapodjunk egy egységes alternatívában. Azután pedig azt kell elérnünk, hogy a kormány is vonjon be minket a készülő átalakítások kidolgozásába” – mondta a Corvinusra járó hallgató.
A téren összegyűlt nagyjából százötven fő többek között „velünk beszéljenek, ne rólunk” és „ne lájkolj, szerveződj!” feliratú táblákat tartottak a magasba, miközben a tér közepén egyetemisták és felvételizők tartottak beszédeket.
„1992-ben születtem, ma érettségiztem. Mi vagyunk az első demokráciában felnőtt generáció. Minket úgy neveltek, hogy nekünk természetes, hogy demokráciában élünk, és természetes, hogy véleményt alkotunk” – mondta beszédében egy középiskolás lány. „Én elit gimnáziumba járok, lesz helyem az egyetemen. De mi van azzal, aki nem járhat ilyen gimnáziumba? Társadalmilag nem igazságos a felsőoktatás.”
Több felszólaló is kritizálta a kormány politikáját, és azért emelt szót, hogy az új felsőoktatási törvényt ne a hallgatók és a szakma feje fölött, hanem az érintettek megkérdezésével hozzák meg. Emellett valamennyien elfogadhatatlannak nevezték, hogy a kabinet az eddigi hírek szerint több tízmilliárd forintot kíván kivonni a felsőoktatásból.
A beszédek után a rendezvény résztvevői közül körülbelül nyolcvanan a Múzeum utcában található Kossuth Klubba tömörültek, hogy részt vegyenek a Corvinus Egyetem épületéből szerdán kitiltott vitafórumokon. A késő éjszakába nyúló vitában többen az oktatók és a hallgatók nem megfelelő hozzáállását is felelőssé tették a felsőoktatás rossz színvonaláért. A fórumon megszólaló Tamás Gáspár Miklós ezzel egyetértve úgy fogalmazott: az egyetem kívánatos reformjához az egész államot kell megváltoztatni. A tavaly a Zöld Baloldal nevű politikai párt vezetőjévé választott filozófus a közjavak közé sorolta az egyetemi oktatást, amelyet szerinte a levegőhöz hasonlóan mindenki számára szabadon elérhetővé kell tenni. Kiemelte: nem hisz abban, hogy létezik olyan erőfeszítés, amely nemes célt szolgál és összeegyeztethető a kapitalizmussal.
