„A kamara abszolút nem áll az utunkba!” – mondta lapunknak Gonda Zoltán, aki fél éve dolgozik Londonban orvosként. Annak idején egy viszonylag rövid ügyintézést követően sikerült elhelyezkednie külföldön.
Stadler Péter, a budapesti Szent János Kórház főorvosának szintén hasonlóak a tapasztalatai: „A Magyar Orvosi Kamara ahelyett, hogy visszatartaná az orvosokat, újságjában, az Orvosok Lapjában rendszeresen jelentet meg Németországba, Skandináviába szóló álláshirdetéseket.”
Régen rossz volt, most jó
Bár Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke korábban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy egyre rosszabb a helyzet, mivel a tavalyihoz képest ismét növekedett a külföldön munkát vállalni szándékozó egészségügyi dolgozók száma, ehhez képest most kérdésünkre megerősítette, hogy fizetett hirdetéseket jelentetnek meg külföldi álláslehetőségekkel. Ezt azonban nem látja problémának: „Ez nem új keletű dolog, ráadásul minden orvosi újság alkalmazza, nem csak mi.”
Lapunk úgy tudja, hogy a gyógyítók korábban a kamara pecsétjével ellátott levélben is kaptak értesítést egy skandináv állásközvetítő cég ajánlatairól, Éger szerint ilyen levél másfél éve nincs már. Arra, hogy az orvosok címéhez hogyan juthatott hozzá a külföldi cég, az elnök nem tért ki.
AIDS-teszt és jó hírnevet tanúsító igazolás is kell
Az orvosok külföldre vándorlása viszonylag egyszerű adminisztratív teendőkkel jár. A szükséges szakmai engedélyek listája az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal weboldalán is megtalálható. A hivatal állítja ki a jó hírnevet tanúsító hatósági bizonyítványt, ami igazolja, hogy nem folyik az orvos ellen szakmai, etikai eljárás, így végezhet általános orvosi tevékenységet. Ezenkívül szükség van a konformitást tanúsító hatósági bizonyítványra, ami egyenértékű a diploma és az oklevelek elismerésével.
A kivándorolni szándékozó orvosoknak elengedhetetlen a magyar erkölcsi bizonyítvány, valamint le kell tenniük az emelt szintű gyermek és felnőtt újraélesztési vizsgát. És néhány egészségügyi vizsgálatot is el kell végeztetniük: kötelező a mellkasröntgen – ezt egyébként a hazai munkáltatók is kérik –, a vírusteszteken pedig AIDS-re, hepatitisre és fertőző gyermekbetegségekre végeznek szűrést.
Mindezt végigjárni csupán néhány hónapot vesz igénybe. Az orvosnak innentől kezdve túl sok dolga nincs, mivel sokszor a közvetítő cég végzi el helyettük az adott országban kötelező adminisztratív teendőket. Ha kell, belépteti az ország orvosi kamarájába, ellenőrzi, hogy a szakorvos nem szerepel-e bármilyen bűnügyi regiszteren, adószámot kér neki, és még az egészségbiztosítást is megköti.
A menekülés okai egyértelműek
Egy utcaseprő fizetése átlagosan bruttó 138 ezer 600 forint, ami 98 ezer 281 forint nettó jövedelmet jelent. Ehhez képest egy kezdő orvos 80-85 ezer forintot visz haza havonta, de az ápolónők fizetése is megalázóan alacsony, ők még ennyit sem keresnek.
Ha az elvándorlás felgyorsul, 2013-ig akár négyezer orvost is elveszíthetünk, az ország uniós csatlakozásával ugyanis annyira fölerősödött a gyógyítók külföldi munkavállalása, hogy mára az egyetemisták nagy része nem is itthon képzeli el a jövőjét. Idén 25 százalékkal többen szeretnének külföldön munkát vállalni az egészségügyben, mint ahányan ebben az évben Magyarországon orvosi diplomát szereztek.
Egy szakorvos képzése Magyarországon húszmillió forintba kerül, melyből – ha az orvos külföldön vállal munkát – később végül más országok betegei profitálnak. Az itthon maradók jelentős hányada pedig már túl van a hatvankét éves nyugdíjkorhatáron. A KSH felmérése szerint jelenleg a vérellátásban, a krónikus kórházi fekvőbeteg-ellátásban, valamint a rehabilitációs szakterületeken a legnagyobb az orvoshiány. Az alkotmány minden állampolgár számára előírja a testi-lelki egészséghez való jogot, a kritikus munkaerőhiány miatt azonban ez veszélybe kerülhet.
