Bűvös dátum július első napja. A Széll Kálmán Terv és a konvergenciaprogram több pontjának kidolgozását is erre a napra ígérte a kormány, néhány törvény pedig elsejétől lép életbe. A tervek többsége azonban csúszásban van, a Széll Kálmán Terv néhány pontjáról egyelőre semmi biztosat nem tudni. Ha veszélyben a terv, veszélyben a Brüsszel felé vállalt hiánycél is, de persze több tétel is akad, amit terv szerint végrehajtottak. Átalakították például a gyógyszer-finanszírozás rendszerét, a miniszterek szabadságát 20 napra csökkentették, megváltoztak a táppénzszabályok is. Az életünk nem fordul akkorát elsejétől, mint ahogy azt a Széll Kálmán Terv hónapokkal korábban megjósolta, két fontos dolog azonban csütörtöktől lép életbe.
Szabad a kilakoltatás
Nagyobb a füstje, mint a lángja – így értékelte a sajtó az adósmentő csomagot bejelentése után, aztán az elfogadás előtt tovább szigorítottak egyes részletein. A két „segítség”, a devizaárfolyamok rögzítése és az eszközkezelő felállítása csak ősszel várható, július másodikával viszont véget ér a kilakoltatási moratórium. Utcára kerülő családok tízezreiről persze szó sincs, a bankok ugyanis mennyiségi és területi kvóták szerint kezdhetik meg a rossz hitelállomány leépítését. Október 1-ig csak a 30 millió forintnál értékesebb, 20 millió forintnál nagyobb hitelösszeggel terhelt lakóingatlanok 2 százalékát lehet kényszerértékesíteni, ezután mennyiségi korlát nélkül folytatódhat a 30 milliónál nagyobb értékű ingatlanok végrehajtása.
Fotó: Vajda János / MTI
Idén az utolsó negyedévben a lakásfedezetek 2 százalékán adhatnak túl a bankok, a moratórium feloldása tehát mintegy 2000 adóst érinthet december végéig. A kvóta folyamatosan emelkedik, jövőre a 90 napnál hosszabb ideje nem törlesztők 3 százalékánál indulhat meg a végrehajtás, ez nagyjából 12 ezer lakást jelent. 2013-ban 4, 2014-ben 5 százalékra emelkedik a kvóta, 2015 januárjától pedig újra korlátozás nélkül működik majd a végrehajtás. A bankok minden negyedév első napján jelölhetik ki, mely ingatlanokon terveznek végrehajtást, amit a negyedév végéig el is kell rendelniük.
Életbe lép a vitatott Médiatörvény
Július elsején lejár a sajtótermékek és hírportálok számára kiszabott „türelmi idő”. Bár a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény január 1. óta életben van, a törvényt sértők szankcionálását júliusban kezdi meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A bírság összege egyes médiumoknál a 200 millió forintot is elérheti. A törvénnyel kapcsolatban fontos határidő jár le július 1-jén. A sajtótermékeket legkésőbb 2011. június 30-ig be kell jelenteni az NMHH-nál, az online hírportálokat is, de figyelem, a blogokat nem!
Fotó: Kollányi Péter / MTI
Külföldi reakciók a médiatörvényre
„Szájkosár törvény Magyarországon, a jobboldal cenzúrázza a sajtót” – szólt az olasz napilap, a La Republic címe. A német konzervatív lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung így fogalmazott: a médiatörvény „mind politikai, mind jogi értelemben kötéltánc a megbízható médiarend és a cenzúra között”. A német üzleti körök vezető lapja, a Handelsblatt ennél rosszabbnak látja a helyzetet, mondván: „Orbán úr Magyarországa többé nem szabad ország a média számára”. „Magyarország a veszéllyel táncol” című cikkében a brit Financial Times a médiatörvénnyel kapcsolatos két fő aggodalomként a „bénítóan nagy” bírságokat említette, valamint azt, hogy a törvény betartatására hivatott médiatanácsot „kilencéves időtartamra kinevezett Fidesz-hívekkel töltötték fel”. A médiatörvényt erősen bírálta az Európai Bizottság és számos ország képviselője. A luxemburgi külügyminiszter Jean Asselborn szerint a törvény közvetlenül fenyegeti a demokráciát, hiszen az állam ellenőrzést gyakorol majd a vélemények felett.
Mutyi vagy nem mutyi? – új közbeszerzési törvény
Ha július 1-ig nem is, nem sokkal utána, még a nyári ülésszakon elfogadhatja az Országgyűlés az új közbeszerzési törvényt. Az egyértelmű, hogy a mostani jogalkalmazás javításra szorul, de az új indítványt is számos bírálat érte. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint a javaslat hatékonyan segíti a korrupció elleni harcot, egyszerűbb és rugalmasabb eljárásokat, gyorsabb jogorvoslatot eredményez, és támogatja a kis- és közepes vállalkozások részvételét a közbeszerzésekben. Ez utóbbit úgy, hogy építési beruházásoknál 150 millió forintra emelték azt az értékhatárt, ami alatt nem kell közbeszerzést kiírni.
A bírálatok szerint viszont éppen hogy bonyolultabb lesz minden. Hiszen igaz, hogy 400 helyett csak 175 paragrafusból áll majd a törvény, de számos kérdést külön jogszabály, kormányrendelet fog szabályozni, ami csak lassítja majd a folyamatot. Az ellenzék nehezményezi még, hogy nagyon gyorsra vették a törvényalkotási tempót és kihagyták a társadalmi egyeztetést is, ezt egyébként a Transparency International is kifogásolta. Ahogy azt is, hogy az eddig az országgyűlés felügyelete alatt álló Közbeszerzések Tanácsát a kormány irányítása alatt álló Hatósággá akarják alakítani. Hiányosságaként róják fel, hogy a javaslat számos kiemelten fontos területtel, így a bírságok kiszabásával vagy a közszolgáltatókra vonatkozó eljárási szabályokkal nem foglalkozik.
Amit hiába vártunk
Gáz: olcsóbb lehetne, de mégsem lesz
Közeleg a gázév fordulónapja, a kormány hagyományosan július elsején korrigálja a gázárakat. Idén több tényező is indokolttá tenné a gázár csökkentését, megszűnik ugyanis a gázszámlában fizetett úgynevezett importkorrekciós tényező és mérséklik a stratégiai gázkészleteket is. Előbbivel köbméterenként több mint három forinttal csökkenthetne a gázszámla, míg utóbbi miatt mintegy 60 fillérrel. A Népszabadság értesülései szerint azonban várhatóan négy évig nem fog. A gazdasági körülmények hiába kedvezőek jelenleg egy árbefagyasztási döntéshez, erről eddig nem határozott az Országgyűlés.
Fotó: Kummer János / fn.hu
A Széll Kálmán Terv bejelentésekor ugyan elhangzott a rezsiköltségek befagyasztásának ígérete július 1-jei határidővel, ám eddig csak a gázár-támogatási rendszer néhány hónapos meghosszabbítására került sor. A rezsiköltségek befagyasztását egyébként a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja, a kormány legnépszerűbb intézkedésévé válhatna, ha megvalósul.
Csak ősztől változhat a munka törvénykönyve
Elvileg július 1-től változott volna a munka törvénykönyve is, végül erről is csak ősszel döntenek majd. Csak néhány fontosabb változás: három hónapról hat hónapra nőne a próbaidő kollektív szerződés esetén, csökken a gyermek gondozása, vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság időtartamára járó rendes szabadság mértéke, pontosításra kerülnek a munkaerő kölcsönzés szabályai, illetve pótlék helyett szabadidőt is lehet majd adni.
Egyelőre a közszférában dolgozók is hiába várják a nekik szóló új életpályamodell bemutatását, holott emellett is július 1-jei dátum szerepel a tavasz elején bemutatott Széll Kálmán-tervben.
Korkedvezményes nyugdíjak
A korengedményes nyugdíjak eltörlése váltotta ki talán eddig a legnagyobb elégedetlenséget, nem csoda, hogy a végleges változat nem készült el július 1-ig. Az az alkotmánymódosítás azonban már megszületett amely csökkenthetővé, illetve szociális ellátássá alakíthatóvá, valamint megszüntethetővé teszi az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátást. A rokkanttá nyilvánítás új szabályairól sem tudunk sokat, ezzel sem készültek el július 1-ig. Annyi biztosnak látszik, hogy ősszel elkezdik a korhatár alatti, harmadik kategóriába sorolt rokkantak felülvizsgálatát, ez mintegy 220 ezer embert érint. A konvergencia terv szerin az idén 12, jövőre 88, 2013-ban pedig 117 milliárd forintos megtakarítást remélnek ettől.
