A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a költségvetés a következõ három hónapban biztosan módosulni fog, mert a feladatok felosztása nem tisztázott teljesen, ami a finanszírozást is érinti. Példaként említette, hogy az egészségügyi intézmények a jelenlegi tervezetben még a megyei önkormányzatoknál várnak a módosító indítványra, amely áthelyezi õket a megfelelõ helyükre.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint az uniós források bevonásával úgy igyekeztek “összehozni” a fõ számokat, hogy egyetlen ágazatnak se kelljen az ideinél kevesebb pénzbõl gazdálkodnia. Mint megjegyezte, ehhez az Európai Uniós pályázati források elérésének hatékonyságát is növelni kell.
A költségvetés alapvetõ jellemzõjének a nagy ellátórendszerek átalakítását nevezte, ahol az egészségügyben a megyei önkormányzatok fenntartásában lévõ intézmények szakmai irányítása átkerül a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI), az oktatási intézmények állami kezelésbe kerülnek, (vagy a “tehetõsebb” nagyvárosok önkormányzatai szerzõdéssel tovább mûködtethetik), és elkezdõdött a közigazgatás reformja is. Ezekre a fõbb irányokra a költségvetésben is többletforrásokat biztosítanak – tette hozzá.
Hamecz István közgazdász, az OTP Alapkezelõ Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy a megszületõ költségvetést nem csak a következõ három hónapban, hanem a következõ 15 hónapban is számtalanszor módosítják majd a gazdaság lassulásának függvényében. “Ebben a költségvetésben jelenleg nincsenek tartalékok” – fogalmazott a közgazdász, hozzátéve, hogy a jelenlegi helyzetben nincsen olyan kormány, amely a recesszióra építene költségvetést. A recesszió kockázata azonban napról-napra nõ – tette hozzá.
A kerekasztal beszélgetést moderáló Borókai Gábor fõszerkesztõ Chikán Attilát, az elsõ Orbán-kormány gazdasági miniszterét idézte, aki szerint “okos kormány nem vet ki különadót a bankokra, a hagyományos gazdaságpolitikát követõ országok nem háborúznak a bankokkal, és nem állítják szembe a multinacionális cégeket a hazai kis-, és középvállalkozásokkal.”
Nincsen olyan kormány, amelyik jókedvében vetne ki adókat – reagált Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy egy politikusnak egy adott döntéshez pénzügyi, költségvetési, politikai, közgazdasági, társadalompolitikai kérdéseket egyaránt mérlegelnie kell. Ezeknek a szempontoknak az eredõje arra mutatott, hogy nem lehet a lakosság terheit közvetlenül növelõ adót kivetni – mondta. Kiemelte, hogy a költségvetést az ötéves adócsökkentési program 2006-os bevezetése óta “rendkívüli állapot” jellemzi, amely azóta nem talál vissza az addig ismert stabil állapotába.
Hamecz István ezt azzal egészítette ki, hogy a választási évekre jellemzõ költségvetés miatt – és a 2010-es ilyen volt – van helye a rendkívüli intézkedéseknek. Úgy vélte, hogy Chikán Attila kijelentése azt fejezi ki, hogy a közgazdasági racionalitás nem egyezik a politikai racionalitással.
