Az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) pénteken közzétett jelentése alapján minden idők legmelegebbje volt az idei március és 2015 első negyedéve.
Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológia tanszékének vezetője szerint ha pusztán egyetlen egy rekordról lenne szó, az nem bírna nagy jelentőséggel, hiszen a rekordértékek időről időre megdőlnek, ám az utóbbi évtizedekben egymás után nagyon sok új rekordot mértek.
Bartholy Judit rámutatott, hogy a 135 éves globális meteorológiai mérések idősorából emelkedik ki az utóbbi évek időszaka, és nemcsak néhány tized Celsius-fokkal, hanem akár egy fokot meghaladó mértékben is. Ha a térképeket is megnézzük, jól látható, hogy ez a rekord különösen Észak-Európát érinti – tette hozzá.
Noha Európa mediterrán térségében – Spanyolországban, Olaszországban – találhatók olyan hűvösebb területek, ahol nem dőltek meg az első negyedévben a melegrekordok, a Skandináv-félszigeten, Észak-Európa sok területén óriási értékeket mértek, nem tizedfokokkal, hanem 1,5-1,8 Celsius-fokkal volt melegebb a 20. század átlagánál – fejtette ki a kutató.
Minden sapka olvad
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) utolsó, 2014-ben kiadott jelentése is kiemeli, hogy az elmúlt húsz-harminc évben szinte minden évben megdőlt a melegrekord. A sarkvidéki jégsapkák olvadása közismert, ez különösen az Északi-sarkra vonatkozott, most azonban a Déli-sarkvidék jegének olvadása is rekordot döntött – részletezte a klimatológus.
“Átlagértékekről beszélünk, ezek változása önmagában is elég aggasztó, ha azonban a szélső értékek változását nézzük, vagyis többek közt a rekordmeleget, akkor azt látjuk, hogy ezek változása még nagyobb ütemű, mint az átlagértékeké. A két jelenség együtt már igen aggasztó” – vélte Bartholy professzor.
Elmondta, hogy már vitathatatlan, a melegedés hátterében legnagyobb részt emberi tevékenység áll, nem természeti tényezők, az IPCC-jelentés szerint is az antropogén eredetű melegedés dominál. Ennek fő oka az üvegházhatású gázok növekvő mértékű kibocsátása. Ez azt jelenti, hogy amíg az ember nem tesz semmit, addig a felmelegedés nem fog megállni.
“Jelenleg nincs új megállapodás a kibocsátás csökkentéséről, a kiotói egyezmény lejárt, ugyan valamelyest meghosszabbították, de nem 5-6 százalékos, hanem 50-60 százalékos csökkentésre lenne szükség. Abban konszenzus van, hogy a visszafordíthatóság határa az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest a két Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés. Ekkor valószínűleg már olyan jelentős fizikai folyamatok indulnak el, amelyek vissza nem fordítható változásokhoz vezethetnek” – összegezte a tudós.
