A nyugdíjvitának az az elõnye, hogy rávilágít a kormány inkompetenciájára, és hogy szûk a mezsgye a nyugdíjrendszer racionalizálására. Ezt Simonovits András nyugdíjszakértõ mondta az ATV Egyenes Beszéd címû mûsorában a kiszivárgott minisztériumi koncepcióról.
A Nemzetgazdasági Minisztériumban készülõ titkos szakmai anyagok szerint Magyarországon bevezetnék a munkanyugdíjat és a fix összegû alapnyugdíjat. Ezzel az egyéni számlás és a mostani nyugdíjrendszer “hibrid” változata mûködne tovább Magyarországon. Simonovits András szerint ez azt jelentené, hogy a kormány felrúgná az arányosságot, sok pénzt elvenne a kevés, magas járandóságú nyugdíjastól, de csak egy keveset tenne hozzá az alapnyugdíjakhoz.
Simonovits egy korábbi tanulmányában egyébként a keresetbevallás, a megtakarítás és az öregségi nyugdíj kapcsolatát elemezte egy leegyszerûsített modellcsalád alapján. Akkor azt írta, hogy a dolgozók három csoportra oszthatóak: 1. jól keresõk–járulékfizetõkre, 2. jól keresõk–járulékkerülõkre és 3. rosszul keresõkre. A szakember három nyugdíjrendszert hasonlított össze: 1. a keresetarányos, 2. az alapnyugdíjjal kiegészített, 3. a rászorultsági nyugdíjjal kiegészített rendszert, ahol a három rendszer mérete azonos. A közgazdász akkori fõ megállapítása az volt, hogy a modellcsaládban, ahol a járulékkerülõk megkülönböztethetõk és kizárhatók, a rászorultsági rendszer jobb, mint az alapnyugdíjas.
