A hátrányos megkülönböztetés nemzetközi szinten is komoly probléma, mellyel a magyarországi roma lakosság is nap mint nap szembesül. Felmerül azonban a kérdés: vajon általánosíthatunk-e a híradások alapján? Megítélhető-e minden roma származású magyar állampolgár egy-egy kiragadott, negatív példán keresztül?
A harminc év alatti lakosság több mint fele szerint a média negatív képet fest a roma származású magyar lakosságról. Sokak szerint az ennek is köszönhetően fennálló társadalmi előítéletek miatt okoz nehézséget a roma fiataloknak, hogy sikeres életpályát valósítsanak meg.
A Rubeus Egyesület 400 fős, reprezentatív mintán végzett kutatásának főbb megállapításai:
– kollégának és barátnak inkább fogadunk el egy roma magyart, mint szomszédnak.
– a roma magyarok a társadalom szerint leggyakrabban bűnözőként, szegény emberként és állami gondozottként jelennek meg a médiában.
– a 29 évesnél fiatalabbak 52 százaléka mondja azt, hogy a média negatív képet közvetít a roma származású magyarokról, a 60 év felettieknek viszont csak 30 százaléka gondolja ugyanezt.
– a romák elleni előítéletek csökkentéséhez a megkérdezettek szerint leginkább a romákat is szerepeltető tehetségkutató műsorok tudnak hozzájárulni, legkevésbé pedig a romákat jellegzetes élethelyzetben bemutató eszközök.
– az alapfokú végzettségűeknek csak 30 százaléka nagyon elégedetlen a roma származású magyarok helyzetével, a felsőfokú végzettségűeknek viszont 54 százaléka.
A kutatás megállapításai pontos képet festenek a magyar társadalomra jellemző, a roma magyarok felé megjelenő attitűdről, ugyanakkor fontos lenne, hogy a hátrányos helyzetű emberek is ráébredjenek: rajtuk is áll, hogy az életben hogyan tudnak érvényesülni. Igyekszünk ezért olyan példaképeket, „hétköznapi hősöket” bemutatni, kik nehézségeik ellenére is sikeres életet élnek. Úgy hiszem, hogy a fiatalon fizikai munkából megélő, országszerte népszerű Caramel, a végtagja elvesztésének ellenére továbbra is elkötelezett alpinista Erőss Zsolt mindannyiunk számára példaértékű lehet – mondta el Horváth Vivien, a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány képviselője.
Az eddigi gyakorlat a társadalom hozzáállását igyekezett megváltoztatni a roma lakosság érvényesülése érdekében. E mellett azonban a hátrányos helyzetű emberek „énképében” fellelhető korlátok azok, melyek a személyes érvényesülést leginkább gátolják – tette hozzá Horváth Vivien.
