Túl a csúcson
A jelenlegi 424 (szerdától 428) forintos benzinárral nem hazánkban a legdrágább a tankolás, de büszkén mondhatjuk: erős középmezőnyben vagyunk. A 95-ös Norvégiában, Törökországban és Hollandiában kerül a legtöbbe, a skandináv államban átszámolva majdnem 600 forint. Egy határon túli körbepillantás és némi fejszámolás után kiderül, a benzinturizmus az Ukrajnához közeli településeken éri meg legjobban. Itt Európa szerte csaknem a legolcsóbb az üzemanyag: 306 Ft. Az olcsóságot tekintve esetleg még Horvátországba érdemes benzinturistáskodni – a 95-ös átlaga itt 397 Ft. Romániában is hasonló az ár, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában és Ausztriában már minimális a különbség, ezekbe az országokba nem igazán éri meg tankolni járni. Elvileg. Gyakorlatilag azonban más a helyzet.
Üzemanyagárak a környező országokban (nagyobb térképre váltás)
Az osztrák határ mentén élők előszeretettel választják az ausztriai kutakat. Az egyik győri töltőállomás üzemeltetője a Győr24-nek arról panaszkodott, hogy magyar vásárlói szinte már nincsenek is. Ez nem meglepő, hisz’ az osztrák dízelárak csábítóbbak: Ausztriában a dízel átszámolva 427 forintba kerül, míg nálunk 437 forintnál olcsóbban nem lehet hozzájutni. Szlovákiába azonban nem a magyarok mennek, hanem ők jönnek hozzánk, náluk ugyanis 450 forint körül van egy liter 95-ös. Az ország déli részén is megéri átruccanni külföldre: a horvátoknál 27-30 forinttal olcsóbban mérik ugyanis a benzint. Ez, ha a pécsieknek nem is, a határmenti településeken élőknek már megéri. Az Alföld felé kalandozva kiderült, Szeged környékén nincs benzinturizmus. Ezt mondja legalábbis a NAV Dél-alföldi Regionális Vám-és Pénzügyőri Főigazgatóság sajtóreferense. Némedi Varga Éva a Szeged24-nek elmondta: sem a Szerbia (419 Ft/ 1 liter benzin), sem a Románia (401 Ft/ 1 liter benzin), felé vezető utakon végzett ellenőrzések nem jelzik, hogy kifejezetten üzemanyagért lépnék át a határt a magyar autósok. Még.
A fővárosban egyelőre azt látni, aki tehette, letette autóját. A szokásos reggeli és délutáni dugók már szinte a feledés homályába vesznek. A tankolási szokások megváltozásáról pontos számok ugyan még nincsenek, az adatok a tavalyi évre korlátozódnak, a tendencia azonban látszik. 2011-ben 2,7%-os visszaesést lehetett tapasztalni az üzemanyagfogyasztásban, a 2,9 milliárd liternyi mennyiség pedig csak alig haladja meg a 2005-ös értéket. A Portfolio.hu nemrég felmérést végzett, hogy kiderüljön, hogy változtak meg olvasóik autóhasználati szokásai. A megkérdezett 8500 internetező többsége, 57%-a már a 400 forintos szint átlépése óta kevesebbet használja autóját, 6%-uk a 450 forintos, további 11%-uk pedig az 500 forintos szint felett fog kevesebbszer autóba ülni.
Fotók: Kummer János
Marad a BKV
Ha megy. A főpolgármester ugyanis nemrég kilátásba helyezte, hogy februárban leállhat a budapesti tömegközlekedés, amennyiben nem találnak megoldást a társaság pénzügyi problémáira. A cég december közepén kapott figyelmeztetést az MKB-tól, hogy a január végén lejáró csaknem 9 milliárdos folyószámla-hitelkeretét csak állami kezesség mellett hosszabbítják meg. Az azonban egyelőre nincs. A budapesti tömegközlekedés idei működtetéséhez egyébként 73 milliárd forint hiányzik az adósságszolgálat nélkül.
Gyors tűzoltásként Tarlós múlt szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlést, ám ez végül elmaradt. Csakúgy a képviselők szavazataitól várt 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást és a 9 milliárdos kölcsön is. Tarlós azt mondja, a városháza csak akkor segít a BKV-n, ha a kormány felszabadítja a 32 milliárd forintos normatív támogatást, és megadja a főváros által kért 21 milliárd forintos segítséget. Orbán Viktor szerint viszont az fenntarthatatlan, hogy az ország legjobban fejlődő gazdasági térsége (értsd: Budapest) ne tudja a szegényebb országrészektől való forráselvonás nélkül megszervezni a tömegközlekedését. Tarlós erre így válaszolt: „tévhit”.
A BKV csődje tehát a spájzban van, mint az oroszok. Ha beüt, akkor csődbiztos veszi kezelésbe a vállalat ügyeit, aki a kifizetéseket kézben tartva akár a beszerzéseket is leállíthatja. A Népszabadság összeállítása szerint a hitelező bankok csak a bankszámlákat zárolhatják, a BKV ingatlan- és járműállományához nem nyúlhatnak.
A főpolgármester korábban már jelezte, személyesen vezeti azt az ötfős tárgyalódelegációt, amely a BKV megmentéséről tárgyal majd. Amennyiben Budapestnek és a kormánynak végül mégsem sikerül megállapodni, előfordulhat, hogy – egy tavaly elfogadott alkotmánymódosításra hivatkozva – állami felügyelet alá vonják, azaz államosítják a társaságot. Ehhez az kell, hogy veszélyhelyzetnek értékeljék a közösségi közlekedés leállását. A Népszabadság eszmefuttatása szerint ez esetben ugorhat a BKV-dolgozók sztrájkjoga is, ugyanis államosítás esetén a sofőröket és a járművek karbantartását végző személyeket polgári védelmi szolgálatra kötelezhetik.
Érdekes tény, hogy már hét cég jelentkezett a budapest buszüzemeltetésre. Eddig. Az Indóház online értesülései szerint a VT-Transman, a Nógrád Volán, a Vértes Volán, a Volánbusz, a Color Tours, a T&J busz és az Orangeways nyújtotta be a szükséges papírokat. Ez a határidő nélküli tender a BKV 2012 tavaszán lejáró jelenlegi alvállalkozói szerződéseinek pótlásáról szól, amelyen a mostani járműpark továbbüzemeltetése is megengedett még. A BKK szerint tavasztól indulnak majd azok a tenderek, amelyek nyomán több száz új buszt állíthatnak forgalomba a fővárosban.
A társaság mindennapossá vált pénzügyi problémáit már az utasok is megérzik. A négyes metró lassan egy mitikus lénnyé válik, az pedig, hogy a többi három vonal valamelyikén lerobban egy szerelvény, már megszokott. A hideg időjárás és az alkatrész-utánpótlás leállítása miatt egyre kevesebb olyan buszt tudnak elindítani, amely megfelel az előírásoknak. Hétfőn például 30 kocsi késve, 10-15 pedig egyáltalán nem ment ki a garázsokból. Mindezt a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének alelnöke nyilatkozta az MTI-nek.
Tarlósék egyébként jövő héten tartják rendes közgyűlésüket. Ezen várhatóan a BKV-előterjesztést is napirendre veszik.
Bicikli? Roller?
Utóbbi kicsit nehézkes, előbbit viszont lopják. A kismotort is. Igaz, előnye, hogy januártól akár egy délután alatt meg lehet szerezni a jogsit a kisebb teljesítményű robogókra. Bicikli, roller, kismotor hiányában viszont – ha már nincs pénz autóba ülni és a BKV is leállt – marad a gyaloglás. A bevállalósak számára esetleg a ló. Bár az egy panelban nehézkesen fér el.
