A készpénz szabadságkérdés. Ezért a használata nem szokás, hanem jog. Azt hallom, hogy a digitális pénzé a jövő. Meglehet, de igazi, kézzelfogható biztosíték csak a készpénz lehet. Nem akarunk a bankok rabszolgái lenni. A bankkártya a banké, a készpénz a tied.
Többek között ezzel érvelt a miniszterelnök, amikor a Mi Hazánk ötletét a magáévá téve bejelentette, hogy az Alaptörvényben fogják rögzíteni a készpénzhasználathoz való jogot. Orbán Viktor érvelésében azért van némi csúsztatás, mert a bankkártya ugyan valóban a bank tulajdona, ám a bankkártyához tartozó számlán lévő pénz a mi tulajdonunk – éppúgy, mint a készpénz.
Az Alaptörvény-módosítás bejelentése csak az első lépés volt, hiszen nem sokkal később a kormány bejelentette, elvárja, hogy minden településen legyen ATM, majd törvényjavaslatok is készültek, amelyekkel előírnák, hogy minden kereskedőnél, szolgáltatónál biztosítani kell a készpénzes fizetés lehetőségét is (kivéve a határokon átnyúló ügyleteknél), sőt, a föld- és erdővásárlásoknál, valamint a falusi csokos és csok pluszos ügyleteknél az önerő is korlátlanul fizethető lenne készpénzben (az eddigi 10 százalék helyett).
De mi változik ezzel?
Mi jelenleg a helyzet a készpénzes fizetéssel?
Az Alaptörvényben szerepel, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint. A jegybanktörvény azt rögzíti, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által Magyarország hivatalos pénznemében kibocsátott bankjegy és érme Magyarország törvényes fizetőeszköze. Az MNB forintbankjegy-elfogadási szabályzatában pedig többek között az olvasható, hogy a készpénzes fizetéseknél mindenki köteles névértéken elfogadni az MNB által fizetési forgalmi céllal kibocsátott forintbankjegyeket és -érméket. Az Európai Központi Bank oldalán a készpénzről rögzítik, hogy az törvényes fizetőeszköz, és mint ilyen, a hitelezők, például az üzletek és az éttermek nem utasíthatják vissza a készpénzt, hacsak nem állapodtak meg előre a vevővel egyéb fizetési mód használatában.
Viszont – mint egy korábbi cikkünkben megírtuk – fogyasztóvédelmi oldalról nincs olyan jogszabály, amely előírná, hogy a kereskedőknek és a szolgáltatóknak kötelező lenne biztosítaniuk a készpénzes fizetést. A kereskedelemről szóló törvényben ugyanakkor 2021 óta az szerepel (az online pénztárgépekről szóló részben), hogy a kereskedő köteles biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét is.
Ha innen nézzük, akkor akár hiánypótlónak is nevezhetnénk annak rögzítését, hogy a készpénzes fizetés lehetőségét a jövőben a kereskedelemben és a szolgáltatásokban. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kereskedők és a szolgáltatók eddig nem biztosították volna a készpénzes fizetést – a boltban, az étteremben a fodrásznál, az autószerelőnél, az online vásárlásoknál stb.. Nyilván az érintett üzleteknek sem áll érdekükben a készpénzfizetés elutasítása, ha ezzel vevőt veszíthetnek.
Néhány kivétel azért akad – például a Sziget Fesztiválon már 2010 óta nem használnak készpénzt (azóta számos más fesztivál is átvette ezt a gyakorlatot), de a Puskás Aréna is készpénzmentes 2019 óta, valamint néhány webáruháznál sem lehet utánvéttel fizetni (ami az online rendeléseknél biztosíthatja a készpénzes fizetést). Vajon ezeket a kivételeket kívánja visszaszorítani a kormány?
A kizárólag elektronikus fizetést biztosító kínai Temuval például a kabinetnek – úgy tűnik – nincs baja, hiszen a határon átnyúló ügyleteket kivennék a készpénzfizetési kötelezettség alól – ezt egyébként az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nehezményezte is a társadalmi vitára bocsátott tervezettel kapcsolatban. Közleményükben többek között azt írták, hogy a tervezet több olyan ponton is kötelezővé tenné a készpénzhasználat biztosítását, ahol az indokolatlan. Így például:
