A nyugdíjszámításban meghatározó valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagkereset előző évi nominális növekedését tükrözik. Az erről szóló kormányrendelet március utolsó napján jelent meg, és azt tartalmazta, hogy a valorizációs szorzók idén 13,3 százalékkal emelkednek. Farkas András nyugdíjszakértő friss hírleveleiben a fenti címmel vezet minket végig azon, hogy mi a valorizációs szorzó jelentősége az idén nyugdíjba vonulást tervező férfiak és nők számára. Az elixír szót pedig mint lapunknak elmondta, azért használta, mert szerinte a 13,3 százalékos szorzó kicsi gyógyír lehet az idén nyugdíjba vonulók számára.
Mi az a valorizáció?
A nyugdíj összege egyrészt a szolgálati idő hosszától, másrészt a nettó életpálya-átlagkereset összegétől függ. A nettó életpálya-átlagkereset összegét pedig jelentősen befolyásolja a nyugdíjigénylés éve, a nyugdíj-megállapítás során kulcsszerepet játszó valorizációs (értékkövetési, felértékelési) szorzók hatása miatt.
A valorizáció lényege, hogy az életpálya során az 1988 óta figyelembe vehető korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani.
2025-ös nyugdíj-megállapítás esetén a valorizálás a 2023-ban és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2024-es országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani. Ennek során a 2023-as és korábbi naptári évekre (minden évre külön-külön) meghatározott idei valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek számított nettó kereseteit a 2024-es év országos nettó átlagkereseti szintjéhez.
Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy
Ezt a jelenséget sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között – jegyzi meg a nyugdíjszakértő.
Kiknek fontos?
A valorizációs rendelet megjelenése az idén nyugdíjba vonuló 95 ezer ember számára nagy jelentőségű esemény, különösen azok várják már a rendeletet, akik 2025 első két hónapjában nyújtották be a nyugdíjigénylésüket, mert az ő nyugdíjuk végleges összegének megállapítására vonatkozó törvényi határidő csak a valorizációs rendelet közzétételét követő 15. napon (idén április 15-én) jár le, addig legfeljebb nyugdíjelőleget kapnak.
Idén az a férfi vonulhat nyugdíjba,
- aki 2025-ben tölti be a 65 éves nyugdíjkorhatárát, illetve
- aki már tavaly vagy korábban betöltötte a korhatárát, de a nyugdíjigénylést idénre halasztja.
A valorizáció azonban nemcsak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is vonatkozik, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét.
Idén az a hölgy vonulhat nyugdíjba,
- aki 2025-ben tölti be a 65 éves nyugdíjkorhatárát,
- aki a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit idén teljesíti, illetve
- aki már tavaly vagy korábban betöltötte a korhatárát vagy teljesítette a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, de a nyugdíjigénylést idénre halasztja.
A valorizációs szorzók 13,3 százalékos növekedése eredményeként a nyugdíj alapját képező nettó havi életpálya-átlagkereset összege nő.
