Tétényi Éva polgármester elmondása szerint reggel negyed hétkor kapott egy faxot, amelyben Steindl Balázs (Fidesz-KDNP) frakciója nevében közölte: egyetlen fideszes képviselő sem megy el a testületi ülésre. Egyébként is a napirenden szereplő két döntés határideje április eleje, ezért későbbi időpontban is lehetséges a kérdés megvitatása – tudatta a városatya. Tétényi Éva emlékeztetett arra: néhány napja a KDNP új helyi elnöke közleményben jelezte, minden olyan esetben jogi eljárást kezdeményez, amikor a Fidesz-frakció a KDNP nevét is feltünteti közleményeiben, a két párt között ugyanis Esztergomban nincs szövetség, a KDNP nem ért egyet a helyi Fidesz politikájával.
Régóta tart a Tétényi-Fidesz háború
Meggyes Tamás 1999 novemberében vette át a város irányítását ügyvezető polgármesterként, 2000 tavaszától már teljes jogú polgármesterként vágott neki a feladatnak. A parlament honlapján elérhető életrajzában kiemeli, hogy a város neki köszönheti a Mária Valéria híd újjáépítését, meg azt is, hogy 2005-ben újra fürdőváros lett Esztergom. 2010-ben azonban ez is kevés volt ahhoz, hogy megnyerje az önkormányzati választásokat. Miközben a képviselő-testületbe szinte csak fideszesek kerültek, Meggyest egy alig ismert független jelölt a földbe döngölte.
Kétharmad vs. kétharmad
Tétényi Éva kétharmados szavazataránnyal nyerte a 2010-es választást. A civil építész mögé a Fideszt kivéve minden párt felsorakozott a választásokon. A testületbe 10 fideszes képviselő került be, mellettük egy-egy mandátumot szerzett az MSZP, a Jobbik, az LMP és Vállalkozók Pártja. Vagyis új lett a polgármester, de esélye sincs bármit is megszavaztatni, amit a Fidesz nem támogat.
A választások után azonnal fellebbezést nyújtott be a Fidesz. A Területi Választási Bizottság azonban elutasította azt. Kisebb huzavona volt már az első napokban is amiatt, hogy hol kapjon irodát az új polgármester. Mert a polgármesteri szobában még Meggyes Tamás dolgozott. Rendőri és frakciósegítséggel költözött ki az irodájából. Azóta is óriási a feszültség a városban.
Állóháború
Az alakuló testületi ülésen már alpolgármestert sem sikerült választani. Közben megérkeztek az Állami Számvevőszék emberei a városba. Nem sokkal később Tétényi bejelentette, hogy Esztergom adóssága 25 milliárd forint. 10 nap múlva először kapcsolták ki a közvilágítás egy részét a városban. Kívülről úgy tűnik, hogy egyik fél sem akarja igazán rendezni a konfliktust. Egy esztergomi azt mondta szerkesztőségünknek, hogy három hónap alatt olyan mély árkok keletkeztek a felek között, hogy azt már nem lehet betemetni. Talán ezt gondolta Tétényi is, amikor januárban a Széchenyi térre összehívott népgyűlésen bejelentette, hogy a testület fideszes többségének szavazataival elfogadott válságköltségvetés jogkövető magatartással nem hajtható végre, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul; egyúttal, itt először, megemlítette a testület feloszlatását és új választások kiírását.
Minden lakóra 600 ezer
A tél végén kisebb huzavona után az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozta a város előző évekbeli gazdálkodását átvilágító jelentését. Tétényi Éva az Állami Számvevőszék jelentéséből kiemelte: a város minden lakójára 600 ezer forint adósság jut. Tavaszra Tétényi odáig ment, hogy adósságrendezési eljárást indított. Sokak szerint ez verte ki a biztosítékot a helyi Fideszben. A polgármester nem sokkal később elgyalogolt híveivel a fővárosba egy, a kormánynak címzett petícióval. Közben nem hívta össze a testületi üléseket. Vagyis az idő múlásával nem hogy rendeződött, hanem élesedett a konfliktus.
Nem mehet ez így
Ősszel a Raiffeisen Bank levélben figyelmeztette Tétényi Éva polgármestert, ha nem rendezi Esztergom adósságát, fegyelmi felelősségét fogja kezdeményezni. A polgármester válaszlevelében azt írta, hogy vagy bért fizet az embereknek, vagy a bankok követelésének tesz eleget.
Esztergomi polgárok szerint tarthatatlanná vált mára a helyzet. A Hír24-nek nyilatkozó helyiek azt mondják, nem gondolták volna, hogy egy olyan polgármester, aki még díjat is kapott „Esztergom szépítéséért” 2006-ban a Meggyes vezette várostól, ennyire patt helyzetbe kerül.
Mi van, most mi van?
Vasárnap Esztergomban helyi népszavazás lesz, az ott élők 11 kérdésben mondhatják el a véleményüket közvetlenül. A népszavazást közösen kezdeményezte az Esztergomi Lokálpatrióták Egyesülete, a Haladó Esztergomért Egyesület, a Jobbik, az LMP és az MSZP. A kérdőíveken egy hónap alatt összesen harmincezernél több aláírást gyűjtöttek össze. A kérdések között szerepel, hogy a képviselő-testület alakítsa át a hulladékgyűjtésről szóló rendeletét, írjon ki nyílt közbeszerzési pályázatot a piac, a temetkezés, a parkolás, az ingatlangazdálkodás, a hirdetésszervezés, a közétkeztetés és az élményfürdő üzemeltetésére. Külön kérdésben fogalmazták meg, hogy az önkormányzattal kapcsolatos magánvádas perek költségeinek megtérítését közpénzből ne fizessék, illetve töröljék az önkormányzat javára az esztergomi ingatlanokra bejegyzett elővásárlási jogokat.
A vasárnapi helyi népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre.
