A piacinál jóval olcsóbb hitelekkel segíti ki a magyar kormány Észak-Macedóniát és más balkáni államokat, de jutott a pénzből a Maldív-szigeteknek és Csádnak is. Amint megírtuk, ez nettó bukás, hiszen Magyarország drágábban jut forráshoz, mint amennyiért tovább adja a pénzt. Orbán Viktor szerint belefér, hogy a magyar adófizetők pénzéből konszolidálják más államok költségvetését, a Balkán stabilitása ugyanis nemzeti érdek, ez a biztonság ára – adott egyfajta magyarázatot a hitelezési gyakorlatra az év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján a miniszterelnök.
Annak ellenére, hogy tavaly durván elszállt a költségvetési hiány, a külföldi befolyásszerzésre, jobboldali kormányok megmentésére szolgáló kölcsönökből még a tervezettnél is többet helyeztek ki. Beszámoltunk róla, hogy az Eximbankon keresztül egyedi kormánydöntéssel nyújtható, államilag garantált hitelek plafonját év közben 1200 milliárd forintról a másfélszeresére, 1800 milliárdra emelték. A 2025-ös évre szóló költségvetési törvényben ugyanekkora a limit.
Egy lapunk birtokába került kormányzati előterjesztésből az derül ki, hogy nemcsak baráti kormányok, hanem néhány magyar cég magánbefektetője is kapott az Eximbankon keresztül egyedi gigahiteleket.
Ezen kívül további összesen 270 milliárd forint hitelt terveztek be három cégcsoportnak, illetve közelebbről meg nem nevezett „egyéb kifektetési” ügyletre.
Korda-projekt – a legnagyobb üzlet a rendszerváltás óta
A legnagyobb tétel a nagy állami bevásárlóakciókat lebonyolító Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 911 millió eurós (359 milliárd forintos) Exim-hitelállománya. A kormány-előterjesztésben – gyaníthatóan az énekes Reptér című slágerére utalva – Korda-projekt fantázianéven futó ügylet a ferihegyi repülőtér visszavételéhez igénybe vett hitelt takarja, amivel a kormányfő régi álma valósult meg. Az Opten adatbázisából látszik is, hogy a Budapest Airport Zrt. „nagyanyjának”, az Airport Holding Tanácsadó Kft.-nek az üzletrészeire 920 millió euró erejéig az Eximbank jelzálogjogát jegyezték be. Ez kicsivel több, mint amit korábban a nyilvánosságra hozott adatok alapján becsültünk. (A magyar állam az Airport Holdingot vásárolta meg, ez a leányvállalatán, az Airport Hungary Tanácsadó Kft.-n keresztül tulajdonolja a Budapest Airport Zrt.-t.)
Mint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter annak idején bejelentette, a reptér-üzemeltető vételára 3,1 milliárd euró volt, ezen felül át kellett vállalni 1,44 milliárd euró hitelt, és az összesen 4,54 milliárd euró 80 százaléka terheli a magyar államot. A többi a Budapest Airport Zrt. 20 százalékát megszerző üzlettársra, a francia Vincire jut. A magyar állam durván (az átvállalt hitellel együtt) 1400 milliárd forint terhet vállalt, és a vételár nagyjából egyharmad-egyharmad arányban az Eximbank-hitelből, költségvetési pénzből, illetve állami cégrészesedésekből származó bevételekből állt össze. Ami a hitelek átvállalását illeti, a Budapest Airport anyavállalatának, az Airport Hungary Kft.-nek az üzletrészeire jókora jelzálogot jegyeztek be: 2,5 milliárd eurót a Bayerische Landesbank javára, mely Németország egyik legnagyobb hitelezőjének számít. Ebbe bőven belefér az átvállalt 1,44 milliárd eurós kölcsön.
A rendszerváltás óta a legnagyobb értékű tranzakciót a kormányzat nem egyszerűen stratégiai befektetésnek, hanem szuverenitási kérdésnek tekinti. Szakértők egy része ezzel együtt vitatja az államosítás értelmét, mert a visszavásárlás jelentősen megterheli az államkasszát, ráadásul a harmadik terminál építésének is eljött az ideje, és ebben a felállásban a korábbi magánbefektetők helyett a büdzsét terheli több száz milliárd forint további beruházás finanszírozása. A terminálépítés előkészítése decemberben meg is kezdődött, és a tervek szerint nyolc éven belül készül el.
A kormányzat viszont továbbra is jó üzletnek tartja a repülőtér megszerzését. A Budapest Airport 2024-ben rekordot döntött, 17,6 millió utas fordult meg a ferihegyi reptéren, ami közel 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, de az utolsó békeévnek számító 2019-es csúcshoz képest is 8–8,5 százalékkal több. Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, egyben a Budapest Airport Zrt. elnöke január végén arról nyilatkozott, hogy a visszavásárláskor úgy kalkuláltak, a befektetés 16 és fél év alatt térül meg, a tavalyi eredmények alapján viszont már úgy véli, több bevételi elemet alulbecsültek, így a megtérülés „jelentősen lerövidülhet”.
Elment a spanyol szuperexpressz
A szuperexpresszeket fejlesztő és gyártó spanyol Talgo tervezett megvételéhez, a „Thomas-projekthez” is segédkezet nyújtott az Eximbank. A befektetésre a Ganz-MaVag Europe Zrt. aspirált, amelyben az állami befektetőcég, a Corvinus Zrt. és a Ganz-MaVag Holding Kft. a tulajdonos. Ez utóbbinak, a duó magánbefektetőjének folyósított 345 millió euró (mintegy 135 milliárd forint) hitelt az Eximbank, a hitelbiztosítéki nyilvántartás és az Opten adatbázisa alapján tavaly áprilisban. A Ganz-MaVag Holding Zrt. eredetileg Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdekeltségében állt, de miután ő honvédelmi miniszterré avanzsált, a Mol-vezér Hernádi Zsolt közelében landolt.
A 619 millió eurós gáláns magyar ajánlat a Talgo részvénytulajdonosainak tetszett, a spanyol közlekedési miniszter azonban jelezte, hogy mindent megtesz az ügylet megakadályozására. Végül a madridi kormány meg is vétózta az akciót arra hivatkozva, hogy az nemzetbiztonsági kockázatokkal járna. A spanyol sajtóban akkoriban az elutasítás okaként azt pendítették meg, hogy Orbán Viktort sejtik az ajánlat mögött, és úgy vélték, hogy a magyar konzorciumnak orosz kötődése is lehet.
Augusztusban döntött a spanyol kormány a magyar ajánlat elutasításáról, és bár ez nem szerepelt az okok között, kisvártatva kipattant, hogy egy Orbán köreihez közel álló magyar bank 9,2 millió euró kölcsönt adott a szélsőjobboldali Vox pártnak. A Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó MBH Bank az azóta az Orbán-féle Patrióta-frakcióhoz csatlakozó párt 2023-as választási kampányát segítette.
Külső szemlélő annyit érzékelhetett, hogy a Corvinus Zrt.-nél tőkét csökkentettek, de a nemzetgazdasági tárca nem válaszolt kérdésünkre, hogy a tőkekivonás a Talgo-üggyel függött-e össze.
Vodafone: bejön az inflációkövető árazás
Az egykori állami műsorszóró, a 4iG csoportba betagozódott Antenna Hungária Zrt. 747 millió euróval (294 milliárd forint) szerepel a listán, ez a Vodafone Magyarország Zrt. megvásárlásához kapott, 80 százalék állami garanciával nyújtott hitelállományt jelenti. Az Antenna Hungária az állammal közösen vásárolta meg a ma már One néven futó mobilszolgáltató részvényeit. A rövid idő alatt ezermilliárd forintos óriássá puffasztott 4iG ezzel az akcióval nőtt fel a Magyar Telekom versenytársává a mobilpiacon. Az Antenna Hungária eredetileg 51 százalékot szerzett a Vodafone-ban, majd egy részvénycsere akció után 70,5 százalékra nőtt a tulajdonrésze, míg a magyar állam 30 százalék alá szorult.
– erről itt írtunk részletesen.
A 4iG csoport számára meghatározó volt az akvizíció, hiszen a Vodafone megszerzésével stabil bevételi forráshoz jutott. A Scope Rating hitelminősítő időről időre minősíti a cég adósságát, tekintve, hogy az egyik legnagyobb kedvezményezettje volt a Magyar Nemzeti Bank növekedési kötvényprogramjának. Az informatikai cég összesen mintegy 490 milliárd forint rendkívül kedvezményes kamatozású kötvény kibocsátásával jutott forráshoz. Az elemzők rendre megjegyzik, hogy túl ambiciózusnak tartják a 4iG terjeszkedését, az akvizíciók ütemét, jelentős a csoport adósságállománya, a másik serpenyőben ugyanakkor komoly a bevételtermelő potenciál. A mobilszolgáltatók számára lehetőség van ugyanis automatikus díjkorrekcióra, magyarán arra, hogy inflációkövető tarifaemelést alkalmazzanak.
Dunaferr: felszámolásból felszámolásba
A még 2023-ban felszámolásba dőlt ISD Dunaferr Zrt. eszközeit megvásárló indiai gyökerű befektető magyarországi cége, a Liberty Steel Central Europe Kft. 100 millió euró (csaknem 40 milliárd forint) hitelt kapott az Eximbanktól, hogy életben tartsa a dunaújvárosi acélgyártást.
Arra a kérdésre, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium kérte-e a hitel visszafizetését, illetve mennyi esélyt lát a 100 millió euró visszafizetésére tekintettel arra, hogy a Liberty mindkét leányvállalata felszámolásba dőlt, a tárca nem válaszolt. A kölcsönt eredetileg 2026. februári lejárattal nyújtotta a kormány bankja. A hivatalos felszámolási közleményekből annyi derül ki, hogy mind a Dunarolling, mind a Duna Furnace megkapta a bíróság jóváhagyását, hogy gazdasági tevékenységét folytassa a felszámolás alatt.
Eximbank: minden üzleti- és banktitok
Az Eximbank Zrt. elzárkózott attól, hogy válaszoljon az egyes cégeknek nyújtott vagy tervezett hitelekkel kapcsolatos kérdéseinkre. A marketing és kommunikációs igazgatósága ezt azzal indokolta, hogy
a kért információk a hatályos jogszabályok szerint üzleti- és banktitoknak minősülnek, ezért azok kiadására nincs lehetőségünk.
„Ügyfeleink adatainak védelmét kiemelten fontosnak tartjuk, ezért sem konkrét ügyletekről, sem azokkal kapcsolatos részletekről nem áll módunkban tájékoztatást adni” – tették hozzá, mint ha nem állami forrásról lenne szó.
Androméda: ködbe vesző milliárdok
A már említett kormány-előterjesztésben a folyamatban lévő, tervezett vagy már leszerződött, de még kormánydöntésre váró céges hitelek között két ügylettel is felbukkant a Duna Aszfalt Zrt. neve. Az „Androméda”, illetve „Jupiter” nevű projektekről azonban hiába érdeklődtünk a piacvezető építőipari vállalatnál, a Szíjj László topmilliárdos tulajdonában álló, az építőipari bezuhanás ellenére rekordprofitot elkönyvelt cég nem reagált megkeresésünkre.
Ugyancsak szerepelt a listán a közép-kelet-európai régió 16 országában érdekelt autókereskedő, az Autowallis Nyrt. neve, de kérdésünkre, hogy kaptak-e az Eximbanktól hitelt, és ha igen, mire, csak annyit válaszoltak, hogy ezt üzleti titok miatt nem kommentálják. Tőzsdei vállalatként a jogszabályok szerint megkövetelt információkat a hivatalos közzétételi oldalakon közzé teszik – tették hozzá. Nemleges választ kaptunk ugyanakkor a Wingtől, amely a közép-európai ingatlanpiac egyik vezető ingatlanfejlesztő és -befektető vállalatcsoportjának számít, Magyarország mellett Németország, Lengyelország ingatlanpiacain is meghatározó. Kérdésünkre, hogy teljesült-e a kormányelőterjesztésben szereplő több mint 100 millió eurós kölcsönügylet, és ha igen, mi valósult meg a hitelből, azt a választ kaptuk, hogy az Eximbank nem nyújtott hitelt a Wingholding Zrt.-nek.
A tervezett ügyletek közül három kapcsolódott a 4iG csoporthoz, Elkán Péter a cég kommunikációs vezetője azonban azt közölte, hogy
a szindikált akvizíciós hitelen túl közvetlen formában egyetlen, a 4iG Nyrt. konszolidációs körébe tartozó vállalatnak sincs kölcsönszerződése az Eximbankkal.
A szindikált hitel a Vodafone Magyarország Zrt. felvásárlásának finanszírozásához nyújtott kölcsön, amiben az Eximbank közvetítőként vett részt a 4iG és több nagy kereskedelmi bank – például a JP Morgan – között, melyek úgynevezett szindikált hitel formájában részt vettek a tranzakció finanszírozásában. A hitel akkori árfolyamon 292,5 milliárd forint volt. Ezen túl a 4iG Csoport más hatályos hitelszerződéssel nem rendelkezik az Eximbanknál – közölte Elkán.
A Vodafone-on kívül az említett tavalyi kormány-előterjesztésben a tervezett akciók között szerepel a Spacecom projekt, valamint a gazdasági tevékenységet nem folytató, bevételt nem termelő DTMS Kft. eladásához nyújtott hitel, illetve egy balkáni távközlési szolgáltató, a HT Eronet Bosnia is. Elkán Péter a válaszadást arra hivatkozva utasította vissza a konkrét ügyekben, hogy banktitokról van szó, az információk egy része elavult, a lapunk birtokába jutott információk pedig alkalmasak a 4iG csoport gazdasági érdekeinek súlyos megsértésére, amennyiben azok harmadik fél számára hozzáférhetővé válnak, jelentős vagyoni hátrányt okozhatnak cégcsoportnak.
