Demszky Gábor a rendkívüli sajtóérdeklődés mellett tartott tájékoztatón elismerte, hogy korábban a városvezetés és személyesen ő is több hibát elkövetett a BKV felügyeletével összefüggésben.
Közölte: hiba volt, hogy 2007 elején több fontos, a fővárosi céget is érintő döntési hatáskört a közgyűlési bizottságokhoz delegáltak, és hiba volt az is, hogy Antal Attilát elfogadta a BKV vezérigazgatójának, ahelyett, hogy a posztra nemzetközi pályázatot írtak volna ki.
Nem mond le
Demszky Gábor kitért arra: van felelőssége abban is, hogy a kormány és a főváros közötti politikai játszma kereteit elfogadta és nem lépte túl; azt, hogy “húsz éven át politikai alkuk döntöttek arról, mennyi pénzt kap a cég. A főpolgármester kérdésre válaszolva elismerte politikai felelősségét, de kijelentette: nem mond le.
Demszky Gábor szerint az is politikai hiba volt, hogy több szolgáltatást rendeltek meg, mint amennyit ki tudtak fizetni. Az ennek nyomán keletkezett költségvetési hiányt a BKV-nál senki nem tudta megoldani.
Mesterházynak nem volt döntési jogköre
Leszögezte: Mesterházy Ernő semmilyen ügyben nem rendelkezett döntési jogkörrel, nem volt utasítási joga, megbízatása kizárólag tanácsadásra és döntés-előkészítésre vonatkozott. Hozzátette: posztját akkor hozták létre, amikor 2005-2006-ban megindult a verseny az uniós forrásokért és hivatalos csatornákon már nem tudtak eredményt elérni, ezért megakadtak a főváros számára fontos ügyek.
Demszky és Kocsis (Fotó: MTI)
Elmondta azt is: Mesterházy Ernő a szerződése értelmében nem nyilatkozhatott helyette vagy a nevében, és nem tőle kapott a BKV-nál folyó végkielégítési és tanácsadási ügyekről információt. Mint mondta, azért, mert meggyőződése szerint erről neki nem volt tudomása.
Hangsúlyozta: biztos abban, hogy Mesterházy Ernő ártatlan és ezt a bíróság is ki fogja deríteni. Aggodalmát fejezte ki ugyanakkor korábbi főtanácsadója egészségi állapotával kapcsolatban, megjegyezve: örülne, ha nem lenne tragédia a végén.
Arra a kérdésre, hogy Mesterházy Ernő miért nem vett fel tanácsadói tevékenységéért pénzt, azt mondta: Mesterházy a Malév igazgatóságának is a tagja, ezért nem kívánt pénzt felvenni munkájáért. “Mesterházy politikai tőkéjét fordította a város javára, és ugyanaz jelentett örömet neki is, tehát, hogy segítette a város nagy beruházásainak megvalósulását” – fogalmazott. “Amit mi most teszünk, az a múlt lezárására tett kísérlet” – hangsúlyozta Demszky Gábor.
Konfliktusa volt Hagyóval
A főpolgármester Hagyó Miklóssal kapcsolatban azt mondta: elfogadta, hogy legyen egy szuperfőpolgármester-helyettesi rendszer, mert sok választásuk nem volt. Mint mondta: azért is támogatta, hogy MSZP-s politikusé legyen a BKV, mert szocialista politikusok érdekérvényesítő-képességén múlott a BKV finanszírozása. Hozzátette: tisztában volt azzal, hogy ennyi feladatot egy ember nem tud megoldani.
Hagyó Miklós menesztésével kapcsolatban közölte: azért váltotta le, mert úgy látta: a rábízott feladatokat nem tudja megoldani, és nem azért, mert köze lehet a BKV-nál kipattant botrányokhoz. Elmondása szerint abban is konfliktus volt közöttük, hogy úgy látta: helyettese mindent saját maga akart megoldani, amit pedig nem sikerült, azt “a szőnyeg alá söpörte”.
A főpolgármester elmondta azt is: napi szinten nem tudja ellenőrizni a cégeket, csak akkor avatkozott be, amikor látta, hogy nagy problémák vannak. Erre először 2008-ban volt példa, amikor a BKV tendert írt ki a Volvo-buszok beszerzésére.
27 feljelentést tett a BKV
Kocsis István, a BKV vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a BKV eddig 27 feljelentést tett a céggel kötött szerződések kapcsán, s a héten újabb 30 cég esetében fordul a rendőrséghez. Mint hozzátette: ezerötszáz szerződést vizsgálnak át, s eddig kétszázötvennel végeztek.
A vezérigazgató elmondta azt is, hogy a szerződésekkel kapcsolatos belső ellenőrzést június végéig meghosszabbították; az eredetileg március 31-ig tartott volna. Kocsis István kijelentette: sem Mesterházy Ernő, sem Hagyó Miklós nem utasította őt semmire, azt nem is hagyta volna. “Hagyó Miklóssal a szakmai meggyőződésünk merőben eltért egymástól” – jegyezte meg.
Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes azt hangsúlyozta: februárban aláírhatják a szerződést a kormánnyal a BKV finanszírozásáról.
Demszky felelősségét firtatták
Hétfőn a Fidesz, valamint az MSZP fővárosi frakcióvezetője is a főpolgármester felelősségét boncolgatta a BKV-ügyben. Németh Szilárd, a Fidesz fővárosi és országgyűlési képviselője kifejtette: pártja választ vár Molnár Csaba kancelláriaminisztertől és Demszky Gábortól arra, hogy pontosan miről is egyeztetett – a pénteken előzetes letartóztatásba helyezett – Mesterházy Ernő a kormánnyal az SZDSZ-es főpolgármester megbízása alapján.
Az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint Demszky Gábornak politikai és jogi felelőssége is van a BKV-botrányok kapcsán. Steiner Pál szerint nem elfogadható, hogy Demszky Gábor azt nyilatkozza: nem tudott ráhatni a főpolgármester-helyettesek tevékenységére, és hogy nem volt tudomása arról, miként látták el a feladatukat.
Mesterházy Ernőt február 2-án hallgatta ki a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt. Demszky Gábor főtanácsadója a gyanú szerint szándékosan bírta rá a BKV vezetőit arra, hogy vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződések megkötésével kötelezettségüket megszegjék.
A főtanácsadóval egyidejűleg hallgatták ki múlt szerdán a többi között Tótfalusi Györgyöt, a BKV igazgatóságának volt SZDSZ-es elnökét is. Mesterházy Ernőt a Budai Központi Kerületi Bíróság múlt pénteken helyezte előzetes letartóztatásba március 5-ig.
