Hatalmas flereket és koronakidobódásokat (CME-k) produkált a Nap december 29-én és 30-án, aminek következtében jelentős geomágneses vihar alakulhat ki a Földön – írja a ScienceAlert. Az ilyen események során a sarki fények látványosabbá, illetve a sarkoktól távolabb is megfigyelhetővé válnak.
Már percekkel az események után rövid rádiókimaradások jelentkeztek bolygónk Nap felöli oldalán, a CME hatalmas plazmakitörései azonban jóval lassabban érik el a Földet. Amikor egy koronakidobódás töltött részecskéi találkoznak bolygónk mágneses mezejével, azzal interakcióba lépve geomágneses vihart eredményeznek.
A flerek a Nap légkörének egy korlátozott részében fellépő hirtelen kifényesedések. December 29-én csillagunk egy X1.1-es flert produkált az AR 3936 jelű napfoltnál – az X a legerősebb kitörési osztályt jelöli. Másnap ugyanazon régió egy X1.5-ös flert hozott létre, majd az AR 3932-es napfolt egy X1.1-es eseményt alakított ki.
Eközben mindenfelé kisebb flerek jelentek meg, december 29-én összese 18 M-osztályú kitörést regisztráltak – ez a második legerősebb kategória. A december 31-i geomágneses viharért felelős CME órákkal a december 29-i első fler után következett be. Még aznap egy második, kisebb koronakidobódás is jelentkezett, ez január 1-én fog enyhébb geomágneses vihart idézhet elő.
Mivel egyik plazmafelhő sem mér frontális csapást bolygónkra, az előrejelzés nem egyszerű. Az sem világos, hogy a CME-k egyáltalán a Nap felénk eső oldalán történtek-e, amennyiben a másik felén következtek be, úgy a töltött részecskék el sem érik a Földet.
