Bosszant, hogy elromlott a jelzőlámpa? Lekopott a zebra? Kátyús az út? Szemetes a park? Ne nézz át rajta!
– ezzel a felütéssel indítja bemutatkozását a 2012-ben alapított Járókelő.hu, az oldal, ami az elmúlt tizenkét évben több mint százezer ügyben segítette sikeresen a lakókörnyezetükért aggódó magyarokat.
Ennek a mérföldkőnek az apropóján ültünk asztalhoz az egyesület egyik oszlopát adó Kutyina Olgával, valamint az ügyvezető Lukács Mátéval, hogy megismerhessük a Járókelő működését, szót ejtve az elért sikereikről, illetve a tényezőkről, amik megnehezítik, vagy akár el is lehetetlenítik azt a munkát, amit Budapest, illetve huszonkét másik település lakóiért végeznek.
A Járókelőnél végzett munkáját voltaképp már annak megszületése előtt megkezdő – a MÁV-val, illetve az önkormányzatokkal már magánszemélyként is levelező – Lukács 2013 őszén, az egyesület fennállásának első teljes évében, önkéntesként csatlakozott a csapathoz, miután egy cikkből megtudta: a Kazinczy és a Király utca sarkán álló, megrongált telefonfülkét az akkor még nem túl népes csapatnak köszönhetően hozták helyre.
Ügykezelőként – ők foglalkoznak a lakossági bejelentésekkel, és ők kötik össze az állampolgárokat az illetékes szervekkel – ekkor még csak havi száz-százötven bejelentést kellett feldolgozniuk, ez a szám azóta a sokszorosára emelkedett: a 2018 tavasza óta már munkatársként, másfél éve pedig ügyvezetőként aktív – közigazgatási, urbanisztikai, illetve jogi tanulmányainak köszönhetően a problémákat, valamint a megoldáshoz vezető utakat egyaránt jól ismerő – Lukács szerint a közelmúltban már csak Budapesten napi hatvan-hetven ügyet számoltak össze, az országosan összegyűlő havi 2500 esetnek pedig kilencven százalékát a főváros adta.
Ez a szám akár jóval magasabb is lehetne, a Járókelő.hu azonban csak közterületi problémákat kezel. Ennek határai persze nem egyszerűek, hiszen amíg a közforgalmú magánterületek – ilyen egy pláza vagy szupermarket szabadtéri parkolója – közvilágítási problémái, biztonsági gondjai beleférnek a halmazba, addig a hatodik emelet magasságában összefirkált tűzfal már nem. Ez nem jelenti persze azt, hogy az utcák fölé emelkedő házakkal nem kell törődniük, egy lezuhanni készülő tetőcserép, épületdísz vagy vakolatarab ugyanis bejelenhető, mivel a parkoló autók mellett a gyalogosok élet- és vagyonbiztonságát is érinti, ezzel pedig egy csapásra közüggyé válik.
Az alapítók szerint a felek hozzáállása az évek során rengeteget változott, ezt pedig nem csak a felhasználók egyre magasabb száma hozta el. A kezdetekben az önkormányzatok, közszolgáltatók, valamint más szereplők úgy gondolták, hogy felbukkant egy civil csoport a piacon, ami meg akarja nekik mondani, hogyan is végezzék a munkájukat, de úgy érzik, rövidesen egyre többen felismerték: a Járókelő.hu a lakossági hangokat felerősítve, egy mindenki számára szabadon megnézhető felületen akarja elérni a célját, ennek az együttműködésnek pedig reklámértéke is van, sőt akár politikai szintre is emelhető. Talán ennek köszönhető, hogy a budapesti kerületek közül mostanra az I., a II., a III., a VI., a VII., a VIII., a IX., a XIII., illetve a XIV. is beállt mögéjük – ezek a 2019 és 2024 közti időszakban mind ellenzéki vezetésűek voltak.
Kutyina arról is mesélt, hogy ha egy olyan bejelentés érkezik, amiben valaki egy darabka zöldterület lebetonozását, majd parkolóhelyekként való hasznosítását kéri, azt is befogadják, majd megkeresik a kerületet. Eközben értelemszerűen drukkolnak, hogy ez mégse történjen meg, és tudják, hogy a jó eséllyel beérkező negatív válasz rontja majd a statisztikákat (hiszen az ügy nem oldódik meg), az azonban nem történhet meg, hogy egy bejelentés, amennyiben nem nyilvánvaló sületlenség a tartalma, ne futhasson végig a rendszeren.
Mi a postás vagyunk: kapunk egy képeslapot. A mi dolgunk továbbítani, nem pedig kijavítani a helyesírási hibákat, vagy kihúzni az üzenet egyes részeit. A kulturált párbeszédet szeretnénk megteremteni, az pedig nem számít, hogy az emberek a mi szemszögünkből jót vagy rosszat kérnek-e
– kapcsolódik a gondolatra Lukács Máté.
Sokszor csak egymásra mutogatnak
Az éveken át tartó organikus fejlődés nyilvánvalóan az elismertséget is növelte, az elismerés pedig nem maradt el: a bejelentések egyre fajsúlyosabbá váltak, az oldal pedig megkerülhetetlen tényezővé vált. Az illetékes szervek és szakcégek egy idő után épp ezért már nem mondhatták, hogy nem foglalkoznak a bejelentésekkel, mert annak az oldalon nyoma maradt, sokan azonban nem ezért váltak segítőkésszé, hanem szimplán csak nyitottabbak lettek az állampolgári hangokra – teszi hozzá az ügyvezető, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bármelyik lakossági jelzést vissza lehet keresni, gyorsan kiderül tehát az is, ha valamelyik szereplő gondatlan volt, vagy épp napokon belül oldotta meg a helyzetet.