A második világháború után Budapest lakossága gyorsan növekedett, így súlyos lakáshiány alakult ki. Az 1950-es évek végére a kormány célul tűzte ki a lakáshelyzet megoldását, ami az országos panelépítési program beindításához vezetett. Az iparosított technológiával történő építkezés lehetővé tette nagy mennyiségű lakás gyors kivitelezését. Újpalota területét korábban mezőgazdasági célokra használták, legelők és mezők terültek el ott. Az új városrész neve Újpest és Rákospalota nevéből született. Az 1969-ben megkezdett építkezés Budapest egyik legnagyobb szabású lakótelep-fejlesztési projektje volt, amit a Tenke Tibor által vezetett építészmérnöki kar, a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet munkatársainak tervei alapján építettek. A területet úgy választották ki, hogy nagy és sík legyen, ideális a modern városépítészeti tervek megvalósításához. A lakótelep teljesen új infrastruktúrával készült, beleértve az utakat, iskolákat, óvodákat, üzleteket és zöldterületeket is. Az első lakók 1971-ben költöztek be.

A lakótelep hamarosan népszerűvé vált, mivel a kor viszonyai között modern és kényelmes otthonokat kínált, melyek színvonalasabbak voltak, mint a régi bérházak. A városrészhez tartozó közterek, például a Fő tér, a társasági élet központjai lettek, a vásárcsarnok pedig fontos szerepet játszott a helyi gazdasági életben.

A rendszerváltás után Újpalota kihívásokkal nézett szembe. Az ingatlanpiac átalakulása miatt a panelek ára csökkent, a városrészbe alacsonyabb jövedelmű lakók költöztek, ez társadalmi problémákhoz is vezetett. Sok fiatal család, amely megengedhette magának, a budapesti agglomerációt választotta, ahol kertvárosi környezetben, családi házakban élhettek. Az újpalotai ugyanakkor ma is a harmadik-negyedik legnépesebb lakótelep az országban.

Analóg technikával (filmre) készült képeimen az idős generációk emlékei és a fiatalok újrakezdése közötti feszültséget kerestem. A városrész múltját, amit a frissen beköltözöttek éltek át, jelenét, amikor az elöregedő lakosság és a modernizáció találkozik, és a jövőjét, amikor a megújulás lehetőségei és kihívásai formálják a mindennapokat. A fél éve tartó újpalotai csatangolás ablakot nyit azokra a történetekre, amelyek a panelok között rejtőznek, és megmutatja, hogyan képes egy városrész a változás hullámain néhol elsüllyedni, esetenként új értelmet nyerni.