Orbán Viktor a „békemissziójának” előre beharangozott második felvonásában másfél hét leforgása alatt először Ferenc pápánál járt audencián a Vatikánban, majd meglátogatta Donald Trumpot a mar-a-lagoi birtokán Floridában, szerda reggel egy órát telefonált Vlagyimir Putyinnal, csütörtökön pedig már a török elnöki palotában tárgyalt Recep Tayyip Erdogannal.
A miniszterelnök külpolitikai hadműveletének epizódjai közül itthon a legnagyobb figyelmet a Putyinnal való egyeztetés váltotta ki, melynek során az orosz elnök azt is közölte, hogy a „kijevi rezsim destruktív irányvonala” továbbra is kizárja az ukrajnai konfliktus békés rendezését. Orbán a telefonbeszélgetés után néhány órával még tovább ment: szerda délután bejelentette, hogy a magyar uniós soros elnökség végéhez érve a béke érdekében javaslatot tett egy „karácsonyi tűzszünetre és fogolycserére”, illetve szomorúnak nevezte, hogy állítása szerint az ukrán elnök ezt „egyértelműen elutasította és kizárta.”
Orbán akciójának utóéletéhez a következő mozzanatok is hozzátartoznak:
- Volodimir Zelenszkij Orbán kijelentésére reagálva azt üzente az X-en, hogy az igazi, tartós békéhez szükséges nyugati egység rovására „senkinek nem szabadna a személyes imázsát erősítenie”, hozzátéve: nem lehet az ukránok elleni orosz agresszióról Ukrajna nélkül vitázni. Másnap reggel aztán az ukrán elnök tanácsadója két orbáni kijelentést is cáfolt: egyrészt azt, hogy a magyar miniszterelnök tárgyalt Ukrajnával a háborúról, és ebből következően azt is, hogy visszautasították a „karácsonyi tűzszünetről” szóló kezdeményezését.
- Ezután Dimitrij Peszkov elárulta, hogy Putyinnak a telefonbeszélgetés során Orbán valóban javasolt ukrajnai tűzszünetet és fogolycserét. A Kreml szóvivője azt is állította, hogy a tárgyalásokat készek volnának a 2022-es isztambuli megállapodások alapján folytatni.
- Csütörtök délután Emmanuel Macron francia elnök és Donald Tusk lengyel kormányfő is kitért arra a találkozójuk után – a magyar kormányfő nevének említése nélkül –, hogy Kijev nélkül nem lehet tárgyalásokat folytatni a háború befejezéséről, illetve Európában is csak akkor lehet béke, ha tartós békét érnek el Ukrajnában.
Világpolitikai ambíciók, ködös közvetítői szerep
Nem érdemes lebecsülni a jelentőségét annak, hogy Orbán Viktornak mindig is személyes ambíciója volt világpolitikai szereplővé válni, és az utóbbi időszakban egyre aktívabban foglalkoztatja ez. A törekvése először arról szólt, hogy az Európai Unión belül töltsön be meghatározó szerepet, és bár az ehhez kapcsolódó céljai nem teljesültek, a totális orosz–ukrán háborúval az érdeklődése áthelyeződött a világpolitikai színtérre
– magyarázta a miniszterelnök motivációját Bartha Dániel külpolitikai szakértő, az Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) elnöke a 24.hu-nak.
Szerinte azzal, hogy ezek a találkozók, hívások megtörténnek, megfelelő kormányzati kommunikációs hátszéllel megtámogatva már önmagukban sikeresnek mondhatók – belpolitikai értelemben. „Van az a régi ellenzéki narratíva, miszerint Magyarország elszigetelődött, nem tud részt venni a nemzetközi diplomáciai folyamatokban. Ezek az egyeztetések alkalmasak arra, hogy legalább a saját tábornak bizonyítsák, hogyha európai viszonylatban részben még igaz is az elszigetelődés, a nemzetközi térben nem vagyunk egyedül” – mondta Bartha Dániel.
