Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk – áll a Semjén Zsolt és Kövér László által jegyzett, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslatban, amelyet pénteken tárgyalt a parlament.
A jogszabálytervezet első paragrafusa szerint a „Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is”.
A második paragrafus szerint az Országgyűlés elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának előidézésére irányul.
Emléknap lenne június 4-e
A harmadik paragrafus kimondja: a Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság. A következő pont szerint a Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének tekinti a nemzeti összetartozáson való munkálkodást. Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, „az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja”. A törvény elfogadása esetén 2010. június 4-én lépne hatályba.
Az indoklás szerint az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európai nemzeteinek tudatában, a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. Ezért a nemzeti emlékezés segíti Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását.
Az LMP támogatja, a Jobbik saját sikerének tartja
Az LMP támogatja, hogy a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítsák a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az LMP úgy fogalmazott, egyetértenek a javaslat címének megfogalmazásával, illetve azzal is, hogy a nemzeti traumákat “ki kell tárgyalni”. A javaslat szövegének megfogalmazása a párt szerint nem sérti más népek érzékenységét, és egyetértenek azzal is, hogy Trianont tragédiának nevezik.
A Jobbik örömmel fogadja és egyben saját sikereként értékelné, ha a leendő kormánytöbbség Nemzeti Összetartozás Napja néven megemlékezne a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján – reagált a javaslat benyújtását követően Novák Előd. Szerinte ugyanis a párt elsőként javasolta az Országgyűlés alakuló ülésén a békediktátum 90. évfordulójáról való megemlékezést. Mindössze a leendő kormánytöbbség “politikai kultúrájáról” árulkodik, hogy a Fidesz-KDNP nem engedte napirendre venni ezt az országgyűlési határozati javaslatot, és saját előterjesztést készített – tette hozzá.
Novák Előd megjegyezte, pártja hasonló sikerként értékeli, hogy a házelnök emlékülést kezdeményezett a trianoni szerződés aláírásának kilencvenedik évfordulója alkalmából, de kitart a politikai vitanap megtartásával kapcsolatos indítványa mellett. A Jobbik a parlament alakuló ülésén ugyanis Nemzeti együttműködés a Kárpát-medencében címmel kezdeményezett politikai vitanapot június 4-ére – fűzte hozzá.
Az MSZP egyébként nem ért egyet az emlékülés felvetésével, arról pedig még nem döntött a párt, hogy a törvényjavaslatról miként szavaz. A párt viszont azt javasolja, hogy a “szétszakítás napját kössük össze az egybetartozás folyamatával”, így a trianoni békediktátum napja mellett “Európa napját, május 9-ét is nevezzük a nemzeti összetartozás napjának” – mondta Hiller István.
