Hajdu István bírósági elnök elmondta: azért hosszabbították meg október 30-ig a gyilkosságban való közreműködéssel gyanúsított V. M. előzetes letartóztatását, mert fennáll a szökés, az elrejtőzés, a tanúk befolyásolásának és a tárgyi bizonyítékok eltüntetésének a lehetősége, s ezzel veszélyeztetnék az eljárást.
Válás helyett gyilkolt
Rozsi Attilát, a pécsi rendőrkapitányság volt kiemelt főnyomozóját három évvel ezelőtt jogerősen 18 év fegyházbüntetéssel sújtotta a Pécsi Ítélőtábla. A rendőr őrnagy 2000. február 6-án Vokányban hét lövéssel megölte élettársa férjét, hogy “megoldja” azt az anyagi problémát, amelyet a nő válásának elhúzódása okozott.
Az ügyben a nyomozás folytatását a Pécsi Városi Bíróság rendelte el a közelmúltban, mert a jogerősen elítélt volt rendőrtiszt egy beadványban terhelő vallomást tett párjára. Így a nő – aki ellen már folyt eljárás e bűntettel kapcsolatban, de azt bizonyítékok hiányában megszüntették – újra gyanúsított lett. Azt, hogy mi lehetett a szerepe a cselekményben, a nyomozás hivatott kideríteni.
Az MTI hivatalos szervektől korábban nem kapott választ arra a kérdésre, mi motiválhatta a gyilkost, hogy elítélése után három évvel élettársa ellen valljon. Más források szerint ezt a kapcsolatukban bekövetkezett változás eredményezhette.
Rozsi Attila még 1998-ban létesített szerelmi, majd élettársi kapcsolatot a kapitányságon dolgozó kolléganőjével. Korábbi házasságaik felbontása, a válás elhúzódása miatt azonban a párnak anyagi problémái voltak. A vagyonjogi kérdések megoldását elsősorban a nő férje akadályozta. Ezt a rendőr őrnagy a férfi megölésével kívánta megoldani, ráadásul arra számított, hogy a férfi halálával új szerelme rendelkezne kiskorú gyermekeinek öröksége felett is.
Az őrnagy végig tagadott
A rendőr egy bűnöző ismerősének beszélt arról, hogy felmerült benne a férfi megölésének gondolata. Egy fegyvergyűjtőtől korábban vásárolt egy 22-es kaliberű hatástalanított, de visszaélesített lőfegyvert az ahhoz készített egyedi hangtompítóval és lézeres irányzékkal együtt. A gyilkossághoz egy régi autót is szerzett, s arra hamis bosnyák rendszámot szerelt.
A tettes 2000. február 6-án elutazott Vokányba, bement a férj házába, ahol a férfit dulakodást követően a pisztolyból leadott hét lövéssel megölte. A gyilkos fegyvert a helyszíntől hat kilométerre egy patakba dobta, ahol azt néhány nappal később helybéliek megtalálták.
A rendőrség az őrnagyot és élettársát néhány napon belül elfogta és előzetes letartóztatásba helyezte, munkaviszonyukat megszüntette, ám a vádemeléshez nem találtak elég bizonyítékot, ezért később szabadon engedték őket. Az ügy adatait az ORFK úgynevezett “döglött ügyek” osztálya később újraértékelte és a férfi ellen javaslatot tett az ügyészségnek a vádemelésre.
Bár a vádlott mindvégig tagadta bűnösségét, az első- és a másodfokú bíróság is úgy ítélte meg: az ügy bizonyítékai olyan zárt logikai láncot alkotnak, melynek alapján egyértelmű, hogy a gyilkosságot a volt rendőrtiszt követte el. Az indoklás szerint csak neki volt indítéka: ellenséges viszonyban volt a sértettel, fegyvert és régi autót vett hamis rendszámmal, terveiről beszélt bűnöző ismerősének, az emberölést követően pedig semmi, még az asztalon hagyott pénztárca sem tűnt el az áldozat otthonából.
