A fiatalok alacsony politikai részvételét tovább rombolhatja, hogy 14 éve a Fidesz kormányoz

A Republikon Intézet a magyar, olasz és lengyel 18–29 évesek politikai részvételéről készített kutatást. A hvg.hu által idézett felmérés szerint megkérdőjelezhetetlennek tűnik, hogy a fiatalok kevésbé érdeklődnek a politika és a közélet iránt, és a teljes választókorú népességhez képest kisebb arányban vesznek részt a választásokon.

Az Eurobarométer 2024-es európai parlamenti választásról szóló adatai is azt mutatják, hogy a fiatalok sokkal kisebb arányban szavaznak, mint az idősebbek.

Magyarországon idén júniusban

• 59,5 százalék ment el szavazni,
• a 18–24 éveseknek viszont csak a 34 százaléka,
• a 25–39 és a 40–54 éveseknek 55–56 százaléka szavazott,
• a legaktívabbak pedig az 55 éven felüliek voltak 69 százalékos aktivitással.

Lengyelországban és Olaszországban a teljes népesség körében jóval alacsonyabb volt a részvétel, az életkori bontás hasonló mindhárom országnál, mindegyikben a legidősebbek voltak a legaktívabbak, a fiatalok pedig a legkevésbé.

A Republikon a fiatalok kampányban való részvételét is vizsgálta a 2024-es választás kapcsán:

• a lengyel fiatalok 58 százaléka mondta, hogy részt vett,
• az olaszok 30 százaléka nyilatkozott így,
• Magyarországon viszont csak a 12 százalék mondta ezt.

A kutatóintézet szerint legalábbis részleges magyarázatnak tűnik, hogy az országok eltérő politikai jelene és közelmúltja miatt láthatunk ekkora különbséget.

Lengyelországban a fiataloknak friss, 2023-as élménye van a Jog és Igazságosság (PiS) nyolc év utáni leváltásáról, Magyarországon viszont 14 éve azt élik át, hogy a Fidesz kormányoz, az ellenzék pedig vereséget szenved az összes választáson.

Politikai preferenciától függetlenül a politikai változás megtapasztalása és annak megélése, hogy a liberális demokráciákban a különböző politikai csoportoknak lehetőségük van hatalomra jutni vagy éppen elveszíteni azt, nagyban alakíthatja a fiatalok politikaformálási kedvét

– írták az elemzésben.

A kutatás szerint a fiatal magyar választók a következő öt dolgot tartják az ország legjelentősebb közéleti problémáinak:

• a demokrácia és a jogállamiság helyzete,
• az egészségügy alacsony színvonala,
• megélhetési költségek (lakhatás, élelmiszer),
• nagymértékű korrupció,
• a magyar gazdaság rossz helyzete.

A fiatalok által legfontosabbnak tartott gondok a sorrendtől eltekintve nagyrészt megegyeznek Lengyelországban és Olaszországban is, de a korrupció csak nálunk került fel a toplistára.