Egy november eleji kormányülésen döntött a kormány a bírók és ügyészek illetményemeléséről. A határozatban a célt fogalmazták meg, hogy a bírók és ügyészek átlagilletménye érje el 2027-ig érje el a 2021-es uniós bírói átlagilletményt, ami Ennek érdekében három lépésben, három év alatt emelik az illetményalapot: ahogy megírtuk, most januártól 15 százalékos, utána 2026-ban 10 százalékos, 2027-ben pedig ismét 15 százalékos emelésre kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy három év alatt összesen 45,5 százalékkal nő a bírói illetményalap.
A bírói és ügyészségi alkalmazottaknál azt a célt tűzték ki, hogy az átlagos illetményük a bírói illetmények 40 százalékát érjék el, ahogy ez az uniós országokban lenni szokott. Ennek érdekében az illetményszorzóikat 0,15-tel emelnék meg, ami azt jelenti, hogy 30 százalékkal nőhet januártól a fizetésük.
Mindezek az Országos Bírói Tanács legutóbbi ülésének jegyzőkönyvéből derültek ki, amely a napokban került fel az OBT honlapjára.
Ez nem áll összhangban a kormány által benyújtott költségvetési javaslattal, amelyben Varga Mihály pénzügyminiszter változatlan bírói és ügyészi illetményalapot terjesztett elő, ami azt jelentené, hogy több mint három év telne el fizetésemelés nélkül az igazságszolgáltatásban az árrobbanás ellenére. Maguk a bírók és az összes bírósági szervezet egységesen 35 százalékos illetmény-alapemelést javasoltak januártól, és az Országos Bírósági Hivatal elnöke is ez alapján állította össze a bíróságokról szóló fejezetet a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban, amit a jogszabály szerint a kormánynak változatlan formában kell a parlament elé terjeszteni.
Az igazságra szerdán derülhet fény, amikor az Országos Bírói Tanács fogja tárgyalni az Igazságügyi Minisztérium „négyoldalú megállapodás megkötésére” irányuló javaslatát. Hogy pontosan mi szerepel a javaslatban, az egyelőre nem derült ki, mert az OBT szerint a javaslat elfogadásáig annak tartalma nem nyilvános, ezért semmilyen információt nem osztottak meg. Úgy tudjuk, hogy ez a csomag tartalmazza a kormány bírósági reformjavaslatát és a javadalmazási kérdéseket is. Mivel a reformcsomag bírósági átszervezéseket, összevonásokat és bezárásokat is tartalmaz, ami sok szereplő érdekét sértheti, ezért köthette össze a kormány az illetményemelés kérdésével. A reformcsomagot ugyanis, más területekkel ellentétben, nem tudnák végrehajtani a bírósági szervezetek jóváhagyása nélkül, mert a jogállamisági eljárás miatt további uniós források elvesztését kockáztatnák.
