Kedvezmények, szigorítások, újszerű megoldások is szerepelnek a jövő évi adócsomag-tervezetben, továbbá néhány, már eddig is létező adózási elemet átemeltek az adótörvényekbe. Nézzük sorban.
Inflációkövető adóemelés
A szakértők szerint az adóvalorizáció új dolog, több szempontból is. Eddig az adók mértékét vagy tételesen, vagy százalékosan határozták meg az adótörvényekben. Ehhez képest a jövőre néhány adónemnél bevezetendő inflációkövető adóemelés mértékét a NAV fogja közzétenni a KSH előző évi júliusi átlagos inflációs adata alapján. Ezek szerint majd azok az adók (a gépjárműveknél a regisztrációs adó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési vagy köznyelven átírási illeték, egyes jövedéki adók, például az üzemanyagoké és az alkoholoké), amelyeknél már az év elejétől élesedik az inflációkövető emelés. A cégautóadónál és a dohánytermékek, fűtőanyagok jövedéki adójánál azonban csak 2026-tól él majd az inflációkövető emelés.
Tételes, relatíve alacsony összegű adókra ragasztanák rá az inflációkövető emelést, de összességében sokakat érinthet – értékelték az újfajta adóemelést EY tanácsadócég szakértői. Az autók teljes életútját lefedik például az inflációkövető adók. Nyilván az az oka, hogy az utóbbi két évi infláció elvitte az adóbevallások negyedét. Mennyit jelenthet ténylegesen az emelés? Magyarországon az autók átlagos életkora 14,5 év – ebben a kategóriában a gépjárműadó éves szinten nagyjából 554 forinttal nőhet autónként – számolták ki.
Ágazati különadók
Az idén év közben bevezetett kiegészítő tranzakciós illeték (amit a pénzváltás után kell fizetni) állandósulna (bekerülne az adótörvénybe). A reklámadót jövőre sem kellene megfizetni, pontosabban az adómérték nulla lenne. Januártól pedig kivezetnék a 2022-ben bevezetett légitársaságok különadóját, ami 2024-ben zöld adóvá avanzsált.
A kiskereskedelmi különadónál többféle változtatást is jelez a tervezet. Így például kiterjesztenék az adót a platformüzemeltetőkre is – eddig ők nem voltak a kiskereskedelmi különadónál adóalanyok (nem vonatkozott rájuk ez az adó). A platformüzemeltetőkkel azokat is bevonják az adózás alá, akik csak online felületet biztosítanak ahhoz, hogy más kereskedők árulhassák ezen a felületen a termékeiket. A külföldi platformok hazai forgalmát is megadóztatnák, nem csak a belföldiekét, de minden esetben csak a belföldön átadott árura. A kereskedőknek pedig, akik a platformon keresztül árulnak, nem kell a jövőben ezen forgalom után kiskereskedelmi különadót fizetniük, mert a platformon keresztüli értékesítés után a platform adózik. Ha a platform maga is forgalmaz, akkor a saját webáruházi és a mások webáruházi forgalma az adóalap szempontjából összeadódik. Tehát a következő variációk fordulhatnak elő a kiskereskedő szempontjából:
- ha a kiskereskedőnek saját platformja van, ő maga üzemelteti és ezen csak saját áruját értékesíti, akkor a fogalmi rendelkezés miatt nem is minősül platformüzemeltetőnek, és így kiskereskedőként adózik a teljes árbevétel után;
- ha a kiskereskedő platformján más is értékesít, akkor valóban platformüzemeltetőként lesz olyan adóalany, amely standard kiskereskedelmi tevékenységet is folytat. Az idevágó összeszámítási szabály szerint ilyenkor először összevont adóalapot állapít meg a platform teljes forgalmára és a klasszikus kiskereskedelmi tevékenységre, majd – a kettős adóztatást elkerülése érdekében – ki kell venni az adóalapból a saját kiskereskedelmi tevékenysége keretében a platformon keresztül eladott áru értékesítéséből származó nettó árbevételt, és az eredményt ezután csökkenti kell a külföldön átadott áruval. Mivel összeszámít minden, ezért valószínűleg a felsőbb kulcsok alá nyomja fel a szabályozás az adóalapot és ezután csak a fizetendő adó csökken – tehát végeredményben inkább a (leg)nagyobb kulcs alatt fog adózni a platform-, és a klasszikus kiskereskedelmi tevékenység is;
