Óriási felháborodást keltett a bírók körében a múlt héten, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter csupán 15 százalékos bírói illetményalap-emelésre tett ígéretet a vele tárgyaló bírósági vezetőknek az általuk javasolt 35 százalék helyett. A 15 százalékos emelést Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is megerősítette az Országos Bírói Tanács (OBT) múlt heti ülésén, amelyen az OBT-tagok egyértelműen jelezték: kitartanak a 35 százalékos követelés mellett. A Magyar Bírói Egyesület (Mabie) el is kezdte szondázni a tagságot, hogy milyen nyomásgyakorlási eszközökkel próbáljanak hatni a döntéshozókra: demonstráció, petíció aláírása vagy valamilyen kitűző viselése?
Ehhez képest arculcsapásként érte az igazságszolgáltatásban dolgozókat, hogy a kormány hétfő este beterjesztett költségvetési törvényjavaslatában 566.600 forintban állapította meg a jövő évi bírói és ügyészi illetményalapot, vagyis egyetlen forintot sem emelne rajta. Ez azt jelenti, hogy
– az előző két év rekordméretű pénzromlása ellenére. Hogy mekkora bajban vannak a bírók – akiknél a szakmunkások is többet keresnek – és különösen a bírósági alkalmazottak, arról több cikket is írtunk az utóbbi hónapokban.
A kollégák beosztástól függetlenül rendkívül el vannak keseredve. Futótűzként terjedt el a hír, hogy milyen illetményalapot tartalmaz a jövő évi költségvetési javaslat. Ez jelen formájában szemérmetlen és gúnyos arculcsapása a teljes igazságszolgáltatási ágazatnak, és a kollégák ennek megfelelően is reagáltak, ki-ki vérmérséklete szerint. Egységesen fogalmazódott meg azonban a bírósági dolgozók tömeges demonstrációjának a szándéka, valamint – ha a kormány másból nem ért – a polgári engedetlenség gondolata is
– vázolta a hangulatot a 24.hu-nak egy névtelenéget kérő törvényszéki bíró.
Bár a bírók nem sztrájkolhatnak, polgári engedetlenség keretében – a tanárokhoz hasonlóan – dönthetnek úgy, hogy nem veszik fel a munkát. Amennyiben a bírói kar egységesen lépne fel – a tanárokkal ellentétben –, akkor nem érhetné bántódás azokat, akik nem hajlandók dolgozni polgári engedetlenségre hivatkozva. A renitens bírókról ugyanis fegyelmi eljárás keretében az ugyancsak bírókból álló szolgálati bíróság dönt.
„Nagyon komoly károkat tudnak okozni a bírák egy esetleges polgári engedetlenséggel: nélkülük nem dönthetnek a letartóztatásokról, milliárdos kartellügyek állhatnak le, elhúzódhatnak az eljárások” – sorolta a lehetséges következményeket a bíró.
