Rossz a levegő Magyarország városaiban, ám ugyanez elmondható Kelet-Közép Európa többi országáról is az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint. A kutatás során 372 európai város adatait vizsgálták, köztük öt magyar települését. Budapest a 242., Pécs a 246., Veszprém a 254., Szeged a 274., Győr pedig a 295. helyre került. A jelentés a szállópor mértékével foglalkozik, pontosabban a finom részecskék (PM2.5 – a 2,5 mikrométeres vagy annál kisebb szemcsék) utóbbi két naptári évben mért átlagos koncentrációjával.
Nagy a különbség Nyugat- és Kelet-Közép-Európa levegőminősége között
A jelentésben öt csoportra osztották a városok kétéves (2022–2023) átlagos levegőminőségét. A kategorizálás alapja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása, miszerint az egészség védelme érdekében köbméterenként 5 mikrogramm (μg/m³) maximális szintet javasolnak a finom részecskék éves koncentrációjára, az ezt a szintet el nem érő városok kerültek a legjobb kategóriába. Jóval megengedőbb az Európai Unió 2008-ban meghozott jogszabálya, ez 25 μg/m³ szállópor-koncentrációt határoz meg maximális szintnek. Az októberben elfogadott új irányelv szerint azonban 2030-ra már a 10 μg/m³ koncentrációt sem szabad túllépni éves átlagban.
A térképen látszik, hogy Nyugat-Európa városai jellemzően világoskékek, azaz a megfelelő kategóriába kerültek, Közép-Kelet-Európa települései pedig sárga, narancssárga minősítéssel, azaz közepes vagy szennyezett levegőminőséggel rendelkeznek. A sötétkék, azaz jó kategóriába eső városok leginkább északon vannak: például Reykjavík, Tallinn, Stockholm és Helsinki. Leghátul a horvátországi Bród áll 26,5 μg/m³-rel, valamint olasz és lengyel városok.
Magyarországról öt város szerepel a térképen. A legrosszabb helyen Győr, 14,4 μg/m³ szállóporral, a legjobb helyen pedig Budapest, 11,7-es koncentrációval. Minden vizsgált hazai város a közepes kategóriába tartozik.
Összehasonlítva Budapestet más, hasonló lélekszámú városokkal azt láthatjuk, hogy a magyar főváros a középmezőnyben van. Bécs jóval előrébb végzett a listán, Varsó és Bukarest azonban jóval hátrébb. Prágában pedig hasonló a légszennyezettség mértéke.
Megkérdeztük a HungaroMetet (az Országos Meteorológiai Szolgálat utódját) a friss adatokról, ők foglalkoznak ugyanis a hazai levegőminőség mérésével. „A 372 európai város öt kategóriába lett besorolva. Ebből hazánk a mérsékelt/közepes kategóriába esik. Ennek a kategóriának az alsó határa a 10, felső határa a 15 mikrogramm/köbméter. A PM2.5 komponensre jelen pillanatban csak éves egészségügyi határérték létezik, amely 25 mikrogramm/köbméter. Ennek fényében ez nem rossz eredmény” – válaszolták, és felhívták a figyelmet arra, hogy a legfelső kategóriába mindössze 13 város fért bele, az európai városok nagyrésze a második és a harmadik szintre került. Kiemelték azt is, hogy a közép-európai országokra a közepes és a szennyezett kategória jellemző, Magyarország városait pedig az előbbibe sorolták. Kiemelték még, hogy minden érintett hazai városban csökkenő tendencia látszik a PM2.5 koncentrációjában.
„Budapest helyezése egyértelműen mutatja, hogy további lépések szükségesek a levegőminőség javítása érdekében. Bár a város nem tartozik a legsúlyosabban szennyezett európai városok közé, az emberek egészségének védelme érdekében fontos, hogy az uniós és a WHO által javasolt határértékekhez közelítsen a szennyezőanyagok szintje” – írta a Főpolgármesteri Hivatal a 24.hu-nak.
Kerestük a győri önkormányzati választást megnyerő Tiszta Szívvel a Városért Egyesületet is, későbbre ígértek választ, ám az a cikk megjelenéséig nem érkezett meg.
Rosszabb lehet a helyzet a hivatalos adatoknál
Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport munkatársa elmondta: annál károsabb a szállópor, minél kisebb részecskékből áll. Azért jellemző a 2,5 mikrométeres részecskék vizsgálata, mert a vonatkozó uniós jogszabály alapján mértek közül ez a legkisebb. Hozzátette, Magyarországon a 2,5 mikrométer átmérőjűnél kisebb szállópor miatt évente hivatalosan 12 ezren halnak meg, de szerinte ez a szám nagyobb is lehet. A Pannon Egyetem pár évvel korábbi kutatása szerint – melyben a 10 mikrométer átmérőjűnél kisebb szállópor összetételét vizsgálták – a szállópor 5 százaléka hulladékégetésből származó vegyület, ami akár százszor, ezerszer mérgezőbb lehet, mint a fatüzelésből származó. Szegő szerint az összehasonlítások a nyugat-európai légszennyezésre alapoznak, ami azonban jellemzően nem hulladékégetésből származik. Magyarországon viszont a háztartások 40 százaléka fűt szilárd tüzelőanyaggal, „el lehet képzelni, közülük hányan égetnek nem csak tiszta, száraz tűzifát”. Szegő szerint azért sem a valóságot tükrözik ezek a mérések, mert sok függ attól, hogy hol mérnek. Azaz bár a különböző városokban mért átlagos légszennyezettséget össze lehet hasonlítani, azt nem mutatják ezek a mérések, hogy pontosan minek vannak kitéve az egyes lakók.
